A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége
Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége bemutatott 1000 különböző borféleség között Forgó G. István és Szepessy József nedűi részesültek ezüstéremben, amiből mindösszesen 52 darabot osztott ki a bíráló bizottság a résztvevők között.6 1941-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállítás borbírálatán a Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének borpincéje az 1939. évi olasz rizlingjével aranyoklevelet szerzett.6 7 A város szőlő- és borgazdálkodására jelentős hatást gyakorolt az 1930-as évek második felében, országos akció keretében létrehozott borközraktár, amely az ágazat válságos helyzetén kívánt segíteni azáltal, hogy nagy mennyiségű bor befogadására és tárolására bizonyult alkalmasnak. Ezek a létesítmények, köztük a csongrádi is, lehetőséget kínáltak arra, hogy szétaprózott birtokstruktúrával rendelkező bortermelő településeken, térségeken típusborok készüljenek, amelyeket nagy tételekben könnyebb volt értékesíteni (Mód 2014/b], Az 1930-as évek végét megelőzően Csongrádon többször kísérleteztek a helyi szőlőbirtokosok hegyközség létrehozásával, ám a próbálkozások rendre sikertelennek bizonyultak. A szervezet 1939. január 16-án alakult meg, amelynek az elnöke Tary János, hegybírája pedig Takács P. Pál okleveles szőlészeti-borászati szakember lett.8 Az alapszabály értelmében a hegyközség fennhatósága 2582 kát. hold 574 négyszögöl szőlőültetvényre valamint 83 kát. hold 363 négyszögöl gyümölcsösre terjedt ki.9 1948-ban a hegyközségek jogköre erőteljesen korlátozottá vált, mivel beszámolóik elfogadásához a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Szövetségének igazolása kellett. 1949 januárjától a hegyközségi ügyek miniszteri biztosának irányításával megkezdődött a felszámolásuk előkészítése. Nem fogadhattak hegyőröket, szinte teljes vagyonukat zár alá vették majd államosították, ami megszűnésükhöz vezetett (Kovács-Mikó-Szabó 1995,42]. 6 Csongrádi Újság 1922. szeptember 10. 2. 7 Borászati Lapok 1941. március 29. 79. 8 Tiszavidék 1939. január 17. 2. 9 MNL CsML CsL IX. 501. Csongrádi Hegyközségi iratai 1939/5. Szőlészeti-borászati egyesületek működése Magyarországon Magyarországon az egyik első szőlészeti-borászati egyesületet a soproni szőlősgazdák hozták létre 1846-ban, amely az általános célkitűzések mellett a helyi bortermelés és borkereskedelem színvonalának emelését, illetve egy szőlőmin- ta-iskola létrehozását igyekezett felvállalni (Németh 2000, 110]. Az Országos Gazdasági Egyesület, majd a szőlészeti, borászati szakosztály megalakulása jelentős előrelépésnek tekinthető, mivel nagy mértékben előremozdította a szakszerű, tudományos ismereteken alapuló, szőlő- és borgazdálkodás kibontakozását (Csoma 1994-95, 65], Fehértemplomon már az 1860-as években működött borászati társulat, melynek célja a borászati ismeretek terjesztése volt. Kis olvasóhelyiséggel, 8-10 borászati és gazdászati lap megrendelésével is büszkélkedhetett. Az 1898 elején új keretek között létrejött fehértemplomi bortermelő egylet első teendője egy 3 napos szőlőoltási tanfolyam szervezése volt, amelyen 107 helybeli és 248 környékbeli szőlőmunkás vett részt. 1879-ben jött létre a pécsi szőlősgazdák egyesülete, amely a tagok borainak az értékesítését kívánta elősegíteni 1,5 százalékos értékesítési díj mellett. Céljának tekintette a továbbiakban olyan szövetkezet megalakítását, amely a szőlőmunkások képzését, hegyrendőri szabályzat életbeléptetését és a bornyilvántartást igyekezett felvállalni. Nemcsak a filoxéra elleni védekezésből vette ki a részét, hanem meg kívánta találni azt az amerikai fajtát, amelyik a pécsi talajviszonyoknak leginkább megfelelt. A vészmentes telepekről vesszőket hozatott, amelyeket „illő díj" mellett, kísérletképpen a gazdáknak adott el. A filoxéravész újabb lendületet adott a szőlősgazdák önszerveződésének, melynek eredményeként sorra alakultak a kártevő elleni védekezést felvállaló egyesületek.10 Somlón a komolyabb kártételeket 1888-ban észleltek, majd ezt követően Gróf Esterházy Ferenc kezdeményezése nyomán Devecserben megalakult a Nagy-Somlyó 10 Az első önkéntes alapon szerveződő egyletek az 1860- as években Franciaországban jöttek létre (Beck 2005, 80-81). 264
