A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Juhász Antal: Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században
juhász Antal Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században csaknem belehalt, felépülése után, május elején hagyta el a kórházat és már nem fejezte be orvosi tanulmányait, hanem hazament apja tanyájára gazdálkodni. 1949-ben megnősült. 1950 októberében feleségéhez indult a szegedi klinikára, amikor egy följelentés nyomán letartóztatták. Gazdasági bűncselekmény vádjával, „termény elrejtése és beszolgáltatási kötelezettség elmulasztása” miatt öt év börtönre ítélték, majd nyolc hónapra mérsékelték büntetését és kitiltották Balástyáról. Felesége ezalatt kisgyermekükkel apjához, Szatymazra költözött. Szabadulása után a korábbinál kisebb földön: 12, majd 20 holdon gazdálkodott és fuvarozással foglalkozott. 1957-ben öntözéses kertészetet akart létesíteni, és földjét már meg is trágyáztatta, de közbejött a téesz-szervezés. 1960-ban belépett a balástyai Zöld Mező Termelőszövetkezetbe. A szövetkezeti tagok ismerték, tudták, hogy jó gazda volt és elnöknek szerették volna, ám nem vállalta a vezetést. Helyette inkább könyvelői tanfolyamot végzett és a szövetkezet főkönyvelője lett. A balástyai után a sövényházi Árpád vezér, és a dóci Virágzó Tészben volt főkönyvelő. Dolgozott a TESZÖV szegedi központjában, utóbb a puszta- mérgesi szövetkezetben. A 60-70-es évek zilált mezőgazdasági viszonyai között minden munkahelyén rendet, pénzügyi fegyelmet teremtett. Három gyermeket neveltek föl: Klára (1951-), Pál (1952-), Ágnes [1958-]. Pál előbb katona- tiszti, majd gazdasági főiskolát végzett. A rendszerváltás után kárpótlási jegyekkel jelentős földterületet vásárolt. 2016-ban 240 hektáron gazdálkodik, őszi árpát, kukoricát, napraforgót termel és kaszálókat hasznosít. A balástyai tanyán 1973-ig idősb Kordás Pálné lakott. Unokái gyakran töltötték ott a nyári szünetet. Anyja halála után Kordás Pál a tanyát eladta. A földek táblásítása során, mint sok más lakatlan, romos házat, 1976-ban bontották el. A Lódri-tanyában 1945 után Kordás Antal gazdálkodott, majd örökségét eladta és a tanyát lebontották. A csólyosi tanyán, Kordás Etelka örökségén, 1950 tavaszán még öccse szántott, de nyáron már nem aratott. A földek a termelőszövetkezetbe kerültek. A balástyai Kordás-családban Kordás Antal [1822-1903] volt az első, aki a „piarista atyák” szegedi gimnáziumában érettségizett. Egyik fia, Péter oda járatta Pál (1881-1954) és Antal (1885-1916) nevű gyermekét. A két fiú a család szegedi, Szentháromság utcai házából járt gimnáziumba. Pál ezt követte, amikor fiát 1931-ben szintén a piaristákhoz íratta be. Kordás Pál 1933 körül gimnazista fiának Kodak fényképezőgépet vett. Tanyájukon ő készítette a mellékelt féynképeket, melyeknek pozitív másolata maradt fenn. Kordás Pál (1881-1954) katonatiszt lett, emellett gazdálkodott. A tiszti pályát választotta Antal fia (1914-1989), Etelka lánya pedig katonatiszthez ment feleségül, egyébként szintén tanult, tanárnő lett. A két világháború között a katonatiszti pályának presztízse volt. A gimnáziumi, egyetemi továbbtanulás és katonatiszti életpálya a társadalmi felemelkedés szándékát, végülis a polgárosulást fejezi ki a paraszt-gyökérzetű családban. 1887-ben Gajgonyán 8, Balástyán 9, Csengéién 15 tanyának volt Kordás nevű tulajdonosa. Nagygazdáknak több tanyájuk volt: Gajgonyán Kordás Mihály 4, Balástyán Kordás Antal 4, Csengéién ifj. Kordás Mihály, a gajgonyai gazda fia 5 tanyát birtokolt, és többjüknek volt 2-2 tanyája. Az anyakönyvi kutatásból kiderült, hogy valamennyien Gajgonyán és Balástyán élt Kordások leszármazottai. Ismert, hogy Csengele 1952 előtt puszta, közbirtokossági legelő, ahol a parcellázások után - mások mellett - több gajgonyai és balástyai gazda bérelt földet. Ily módon Csengéién a gajgonyai és balástyai Kordások új nemzedékei telepedtek meg. A 20. század második felében a rokonság szálai meglazultak, az összetartozás alkalmai (látogatások, farsangolás) elmaradoztak. Napjainkra csaka legidősebbek tudnak a rokonságról. Kordás Pál (1921-) emlékezett rá, hogy a gajgonyai Kordás József (1877-1963) és csengelei Kordás Mihály (1850-?) első unokatestvérek voltak. Ugyanő mondotta, hogy a Kordás és a Tóth családban az 1920-as évek végén és 1934-ben 247
