A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Juhász Antal: Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században
[uhász Antal Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században Az öreg tanyában elsőszülött fia, Péter maradt, akinek 60 hold jutott. A másodszülött Mihály a vagyonmegosztás előtt meghalt, két gyermeke az Imre-földből, vagyis az anyai részből jussolt. Említik azt a szokást, hogy a fiúk általában az apai részből, lányok az anyai részből örököltek. A harmadik élő fiúé, Zoltáné lett a cséplőgép, ő ezért 9 holddal kevesebb földet kapott, mint bátyja. Az öregtanyátöröklő Kordás Péter (1903-1947) és Krizsán Julianna (1907-1992) négy gyermeket nevelt fel: Péter (1928-1993) - első felesége Sári Rózái, a második Szűcs Rózái (1938-?) Nándor (1930-1999) - felesége Dékány Gabriella (1932-) Margit (1933-) - férje a kisteleki Tisóczki István (1928-2003) Tibor (1940-) - felesége Rozsnyai Julianna (1944- ) 1950 körül Kordás Péter kuláklistára került. A tanyán gyakoriak lettek a fináncok és a végrehajtók zaklatásai. 1956, a beszolgáltatás megszüntetése után enyhült a mezőgazdaságra nehezedő politikai és financiális nyomás. A termelőszövetkezet visszaadta a tanya körüli másfél hold szőlőt. 1960- ban, amikor elkezdődött az újabb téesz-szervezési hullám és agitátorok járták a tanyákat, Kordás József azt mondta fiának:,, Neköd tudni köll azt, hogy úgyis az lösz, amitakarnak..."Fia nem ellenkezett, aláírta a belépési nyilatkozatot. 1961-ben, amikor megalakították a Felső- Gajgonyai Termelőszövetkezetet, Kordás Pétert választották elnöknek. Nyugdíjazásáig, 27 évig volt a szövetkezet elnöke. Legkisebb fia, Tibor maradt a tanyában, aki 1965-ben házasodott. Felesége balástyai, a Kömpöci-sarokban lévő tanyán nevelkedett. Kordás Tibor gyerekkorától igen szereti a lovakat és a 60-as évektől kezdett ló- és részben marhakereskedéssel foglalkozni. Mint téesz-tag, a szövetkezet tehergépkocsija vitte őt és az állatokat vásárokra. Pécstől Gyöngyösig járta a vásárokat. Értett a lovakhoz. Ha a lókupec őszintén megmondta neki, hogy a ló rugós, azt is megvette tőle, ha a jószág fiatal és jó munkabírású volt. Az ilyen lovat magához szoktatta, följavította. Kérdeztem, mi a titka? - Elmosolyodott: „Az asszonyt, mög a lovat szeretni köd". Ma is tart három lovat a tanyán. Két gyermekük van: Tibor (1968-) és Edit (1972-). 2016-ban a Gajgonya 328. (ma Balástya 409.) számú tanya lakói: Kordás Tibor, felesége, Edit lánya a férjével és családjával. Tibor fiuk Kisteleken lakik. Az 1980-as évek végén kezdtek a fóliás növénytermesztéshez. 2016 tavaszán a tanyát fóliasátrak veszik körül. Fűtőkazánjuk is van. A termesztéssel fiúk, lányuk és vejük foglalkozik, napszámosokat alkalmaznak. A másodszülött Kordás Nándor felesége a felsőtanyai Dékány gazdacsalád szülötte. Gyermekeik Nándor (1956-) és Gabriella (I960-). Gabriella férje, a pusztaszeri Gömöri Endre különleges vállalkozásba fogott: szürkemarhákat tenyészt. 2016 tavaszán a farmon 49 ökröt, 41 tinót és 1 bikát tartott. * A balástyai kapitányságban élő Kordások közül az 1824-ben született Kordás Pál az első, akiről többet tudunk. Neve szerepel a „harmincéves földek” bérlői között, akik 1854. augusztus 29- én 12 ezer hold közlegelőt vettek haszonbérbe Szeged városától harminc évre.8 262 gazda vette bérbe a felsővárosi és az alsóvárosi pusztán kijelölt legelőket, melyeken jó talajú homokföldek mellett nagy kiterjedésű síványok is voltak. A haszonbér öt éven belüli kifizetéséért a bérlők közössége egyetemlegesen vállalt felelősséget. Közöttük volt Kordás Péter, Pál apja, a szintén felsőtanyai Imre Antal és a Lippai, Újvári, Veszelka család több tagja. Kordás Pál nevével 1861 őszén, a felsőjárási tízéves földek újbóli bérbeadásakor találkozunk ismét. Akkor öt tagban összesen 251 holdat bérelt a közlegelőből (Juhász 1980,29-30). A fennmaradt bérleti szerződésekből tudjuk, hogy Csengéién ő volt a tanyai kapitány. Ezzel a tiszteletbeli megbízással tekintélyes, közismert gazdákat ruháztak fel, akik a tanyaiak ügyes-bajos dolgaiban intézkedtek, döntést hoztak. Bátyja, Kordás Antal (1822-?) ugyanott 69 holdat bérelt, és a bérlők között találjuk öreg Kordás Pált, aki 40 holdat bérelt, és Szeged-Rókuson 1007. szám alatt lakott. Eszerinta balástyai Kordás-családnak is Rókus városrészben volt háza.9 10 8 Szeged város titkos levéltára. A 30 éves bérlőgazdasággal kötött szerződés. Vö: Juhász 1989, 68-69. 9 CSML, Szeged város Tanácsának iratai. Felsőjárási 10 éves szerződések 1861-1871. 243
