A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Juhász Antal: Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században
luhász Antal Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században Az ingatlanok területéből látható, hogy örökföldje nagyobb részét négy élő gyermeke között felosztotta: az „osztály" 1906-ban történt, haszonélvezeti jogát fenntartva. Az állatok közül 14 ökör képviselt legnagyobb értéket. A két tanyán a bárányokkal együtt 257 birka volt, tehát igen jelentős a birkatartás. Szembetűnő, hogy a több száz holdas nagygazdának viszonylag kevés, 2 és fél hold szőleje volt. A gajgonyai öreg tanyát Kordás József (1877-1963) örökölte, aki 1900-ban kötött házasságot Imre Rozáliával (1882-1960). Felesége tehetős balástyai család szülötte, a leszármazottak úgy emlékeznek, 100 hold körüli földet örökölt. A legidősebb testvért, Rozáliát Tóth Mátyás gazda vette feleségül, Antal (1864-?) és Matild (1874-?) életének alakulását egyelőre nem ismerjük. Kordás József és Imre Rozália Piros hat gyermeket neveltek fel: Péter (1903-1947) Szegény Krizsán Péter kisteleki gazda Julianna lányát (1907-1992) vette feleségül. A ragadványnév onnan származott, hogy Krizsán gazda fukar ember volt. Beszélték, hogy gazda létére éjjel, a viharlámpa fényénél szántott. Kordás Mihály (1905-1939) Vetró Juliannát, cséplőgépes gazda lányát vette feleségül. Apósának 1895-ben 165 kát. hold földje volt. Két gyermekük született. Kordás József (1907-1945) orosz fogságban vesztette életét. Kordás Zoltánnak (1910-1998) kiváló érzéke volt a mezőgazdasági gépekhez. Ő kezelte, szerelte apja cséplőgépét. Felesége, Tápai Jolán szatymazi gazdacsalád szülötte. Kordás Valér (1913-1993) első férje Benkő József felsőközponti vendéglős, akitől két gyermeke született. Elváltak és utána Vermesi Lászlóhoz ment feleségül, tőle három gyermek (Sándor, Valér, Matild) született. Szeged-Felsőközponton laktak. Kordás Matild (1915-1968) férje a szintén felsőközponti Benkő László.7 A Gajgonya 328. tanya a 20. század elején kisebb major képét mutatta. A hosszú, öt osztató lakóház végéhez magtár épült. Rá merőlegesen kb. 7 A családtagok életrajzi adatainak forrásai a kisteleki és balástyai róm.kat. plébánia keresztelési és halotti anyakönyvei.'' A Szeged-felsőközponti rk. egyházban eskettek" anyakönyvét 1894. május 14.-től vezették. 40 m hosszú marhaistálló volt, kocsiszínnel egy tető alatt. Az istállóban 18-22 marhát tartottak. A házzal szemben lévő lóistállóban 8 ló fért el, a végénél szintén kocsiszín volt. A marhaistállóval szemben, a tanyaudvar déli oldalán volt egy három osztató, szabadkéményű konyhás, két szobás ház - az emlékezők szerint a tanya legrégibb épülete. A tanyaudvart négy oldalról körülvevő épületeken kívül, illetve mögöttük voltak a disznóólak, tyúkólak, a pince, a gépszín mellett műhely, különálló szín a cséplőgépnek, elevátornak és a gémeskút. 1912-ben Kordás József birtoka 112 kát. holdas. Művelési ágai: szántó 85 kh, rét 10 kh, legelő 8 kh, szőlő 2 kh, nádas 4 kh. A szántóföld a birtok négyötöde, ami nagyobb a homoki gazdaságok átlagánál, a rét és legelő viszont kisebb, mint a birtok egyötöde. Bizonyára ezt a földek talajadottságai határozták meg. A birtok kataszteri tiszta jövedelmét 618 koronában határozták meg (Rubinek 1912, 213-214). A lakóházat 1924-ben felújították, s akkor négy szobát alakítottak ki, hogy a szülőkkel együtt élő családos fiuk, illetve fiaik is elférjenek. A szobákat padoltatták, a ház elején zárt, üvegezett gangot építettek. Kordás József bércséplést vállalt, az 1930-as években új cséplőgépet, Ford traktort vásárolt. Rendszerint 12 igásökre volt, melyeket a balástyai Imre-örökségen tartottak, ahová lakót fogadtak. A tinókat a béresek szoktatták igába. Az ökrök és tehenek mellé 1-2 bérest, 8 ló és csikók gondozására kocsist, a 70-80 anyabirkához juhászt, a disznók mellé 13-15 éves kanászgyereket fogadott. Volt, amikor szolgálólányt is alkalmaztak. A baromfit, hízott libát, pulykát általában Kisteleken, a szőlőt, gyümölcsöt Szegeden a Mars téri piacon értékesítették. A 30-as években stráfkocsinak nevezett féderes laposkocsit vásároltak. „Gyerökkoromban jártam apámmal piacra. Stráfkocsin hordtuk a szőlőt, gyümölcsöt a Mars térre” - mondta az egyik családtag. Tagja volt Szeged város törvényhatósági bizottságának, alapító tagja a Szeged-Felsőközponti Gazdasági Egyesületnek, melynek hosszú évekig elnöki tisztét töltötte be (Csikvári 1938, 282). Agazda 1938-ban házat vásárolt Felsőközponton, feleségével beköltözött és elosztotta vagyonát. 242
