A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tornyai Miklós: Egy tűzoltóparancsnok élete és munkássága a 20. század első felében
Tornyai Miklós Egy tűzoltóparancsnok élete és munkássága a 20. század első felében Tűzoltó laktanya ; JIí&w 1. kép: A tűzoltóság épülete a Kossuth Lajos sugárúton Az évek során felbukkanó problémákkal az egy- mást követő városi tűzoltóparancsnokok más és más módon próbáltak megküzdeni. 1879-től Gaskó János, 1885-től Nigrényi Pál lakatosmester, 1886-tól Kovács József okleveles rajztanár látta el a tűzoltó-parancsnoki teendőket. Kovács József munkássága alatt lényeges változások történtek a városi tűzoltóság életében. 1898. november 1-jén a városi tűzoltók átköltözhettek új laktanyájukba a Kossuth Lajos sugárút 15. szám alá, a város szívébe. (1. kép] ATóth Mihály városi főmérnök tervezte épület egy csapásra javított körülményeiken, hiszen 1881-ig a régi szegedi várnak a Hal téri (ma Roosevelt tér) kapujától balra eső kazamatáiban voltak elhelyezve. Itt az elhelyezési körülmények nem voltak megfelelőek. A helyiségek dohosak, vizesek voltak, gyakran a talajvíz is elöntötte a termeket. A berendezés is szegényes volt, a rendőrség és a városi szegényápolda kiselejtezett felszereléseiből, bútoraiból került ki. A kazamatákban nem volt lehetőség a tűzoltók felszereléseinek megfelelő elhelyezésére. A tüzekhez történő gyors kivonulás sem volt biztosított, ugyanis a tűzoltók által használt kazamatáknak csak egy, szűk kapuja volt. Az elhelyezési körülményeikkel kapcsolatban több alkalommal beadvánnyal fordultak a város vezetéséhez. A vár bontása miatt a tűzoltóknak is költözni kellett. A Kossuth Lajos sugárúton, a későbbi tűzoltólaktanya szomszédságában levő Ujj József házat bérelte ki a városi tanács a tűzoltók számára, a tűzoltószerek pedig elfértek a mellette lévő városi istálló udvarában lévő barakkokban. A tűzoltólaktanya építése idejére ideiglenesen a Valéria téri dr. Goldschmidt György házban állomásoztak a tűzoltók. A Kossuth Lajos sugárúti új épület a maga idejében az ország legmodernebb laktanyája volt. „Ezáltal sok hányattatás után állandó elhelyezést biztosított a tűzoltóságnak, mely nemcsak a csapat tekintélyét növelte, de a készenlét és kivonulás szempontjából is kielégítette a legmodernebb kívánalmakat." (Gerő 1929,16) Kovács József munkálkodásának eredménye az is, hogy a szegedi tűzoltóság technikai eszközeinek állománya gyarapodhatott egy lófogatú gépeze- tes tolólétrával és egy motoros fecskendővel. Ez utóbbi azidőtájt az egész országban a második ilyen szerkezet volt. Köhler István budapesti tűzoltószer-gyáros szállította. (2-3. kép) Kovács Józsefet Harcz Lajos váltotta fel, aki 1903-ig az önkéntes tűzoltóság parancsnokaként tevékenykedett. Ezzel az 1878 óta vegetáló önkéntes és az 1879-ben Gaskó János munkássága nyomán elindult hivatásos tűzoltóság közös irányítás alá került. 1905-ben elhunyt Harcz Lajos. Megüresedett posztjáért, a tűzoltó-parancsnoki állásért nagy küzdelem indult meg. Négyen pályáztak az állásra, köztük volt Papp Ferenc is, aki mellett 220
