A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Tóth József szegedi órás és családja
Fári Irén Tóth |ózsef szegedi órás és családja Elnökletével és Sík Sándor, az irodalomtörténeti tanszék professzora közreműködésével a diákok 1940 őszén megalakították a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaságát (SZEISZT) (15. kép). A példát a külföldi egyetemek színháztudományi fakultásai szolgáltatták. A különböző szakok hallgatóiból álló társulat Horváth István vezetésével és rendezésében a Hamlet bemutatására készült a tanév második felében. A címszerepet Szász Károly bölcsész,10 11 Oféliát Tárnok Éva vegyészhallgató, Gertrúd királyné szerepét Tóth Kata kapta. A próbákat nemcsak a rektor és Sík Sándor látogatta, hanem a sajtó is élénk érdeklődéssel kísérte. Később számos földolgozás született az egyetemisták Hamlet előadásról, a fogadtatásról, és a fél év múlva bekövetkezett kettős tragédiáról, a két fiatal, Tóth Kata és Horváth István önkéntes haláláról és az oda vezető útról, az okokról (Berkes 1974, Sándor J. 1997, Sándor A. 1997, Polner 2010, Balogh 2011, Bubryák 2011). A legendássá vált Hamlet bemutató után hetven évvel, dokumentumfilmes eszközökkel, dramatizált jelenetekkel film készült a történtekről.11 A szegedi egyetem mai színjátszói 2012-ben kétrészes drámában állítottak emléket Horváth Istvánnak és Tóth Katának,12 akik a közös munka során, a színpadi próbák idején egymásba szerettek, és kettőjük sorsa végletesen összefonódott. Az események fölidézésében a forrásokra vagyunk utalva, Manyi néni visszaemlékezése rendkívül visszafogott volt a nővérét illetően, még évtizedek múltán sem szívesen beszélt a család életét megrendítő tragédiáról. A féltve őrzött fényképeket viszont szívesen megmutatta. A Városi Színház igazgatója az egyetemista társulat rendelkezésére bocsátotta a színházat, így a Hamlet előadására a Városi Színházban 10 A szereplők közül később Szász Károly (1919-1978} újságíró és kritikus lett, majd színházi rendezőként folytatta pályáját. A Rosencrantzot alakító Szemes Mihály (1920-1977) filmrendezőként alkotott figyelemreméltót (Balogh 2011/4). 11 Legenda - a szegedi diák - Hamlet története. Rendezte Radó Gyula, forgatóköny víró-producer Bubryák István. A film szegedi bemutatója hetven évvel a Hamlet bemutatója után, 2011 áprilisában volt (Dm 2011.04.04). 12 Rohadtaz államgépezetben valami. A Szegedi Egyetemi Színjátszók bemutatója a szegedi Pinceszínházban 2012.11.7. került sor 1941. április 1-én este. Az országos és a helyi sajtóban neves színházi kritikusok és szakemberek lelkes elismeréssel írtak a szegedi egyetemisták Hamlet előadásáról. A díszlet egyszerűségével hatott, széles lépcsőrendszeres színpademelvény alkotta a játékteret, néhány függöny, fekete trón, imazsámoly volt az összes kellék (16. kép). Semmi nem vonta el a figyelmet ifj. Horváth István sajátos rendezői koncepciója szerint zajló mozgalmas játékról - ahogyan a Szegedi Napló jellemezte az előadást. Egyaránt dicsérte a rendezést és a szereplőket: az „átszellemült lelkiségű” Hamletet, a „magasztosan ragaszkodó szerelmes" Oféliát, a „minden beteges hajlamát felszínre hozó” Claudiust és a Gertrúdot alakító, „kitűnő tehetségű” Tóth Katát (idézi Sándor J. 1997, 26). A Délmagyarországban Vér György nagy terjedelemben méltatta az előadást és a szereplők teljesítményét. Szász Károly Hamletje, Tárnok Éva Ophéliája és „Tóth Kata bronzvörösben égő, teljes és csak asszonyi királynéja messze meghaladja a műkedvelő színjátszástól elvárható színvonalat” (idézi Balogh 2011/4). (17. kép) Horváthot a magyar színházi élet nagy ígéretének tartották. A szegedi Hamlet rendezésében Hamlet egyéni tragédiájára helyezte a hangsúlyt, a darabból kihagyta azokat a j eleneteket és részeket, amelyek 1941-ben önmagukban is szinte napi politikai aktualitással, jelentéssel bírtak. Egyik mentora, az angol orientáció híve, Szent-Györgyi Albert is minden bizonnyal erre ösztönözte a nagy tehetségű fiatal rendezőt (18. kép). „Annál is inkább, hiszen ez is a darab egyik lehetséges értelmezése." - írja Sándor János az előadásról írt elemzésében (Sándor J. 1997, 28). A bemutatónak hatalmas sikere volt, az előadást Kolozsvárra is meghívták, de 1941-ben Magyarországon csak a színpadon lehetett politikamentesen létezni. A miniszterelnök, Teleki Pál április 3-i öngyilkossága a nyugatbarát külpolitika kudarcát mutatta. A háborúba sodródó országban a fiataloknak, Tóth Katának és Horváth Istvánnak a megoldhatatlan problémát a magyar parlament által augusztus 8-án törvénybe iktatott harmadik zsidótörvény okozta. Az 1941. évi XV. törvénycikk a házassági jogról szólt és az ezzel kapcsolatban szükséges „fajvédelmi 206
