A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Felbontatlan időkapszulák-kérdőjelek és fekete lyukak Szeged malomipari történetének kutatásában
Felletár Zsolt Felbontatlan időkapszulák - Szeged malomipari történetének kutatása A Jordán-féle gőzmalom további sorsa - évszámpontosítások A Ligeti malom a pesti Viktória Gőzmalom rt. tulajdonába kerül „Az 1870-es évek első felének nehézségei után, jórészt a nagyjelentőségű technikai újítások nyomán nekilendülő malomipari fejlődés keretében Ligeti (Löwy) Sámuel fakereskedő és gőzfűrész-tulajdonos az 1868 óta üzemen kívül állt Jordán-féle malomtelepet - kiviteli malommá átalakítva - 1884-ben újraindította. Őrlési kapacitását napi 300 q-ról 450 q-ra emelve, a malom évi termelése 120 ezer q-ra nőtt. Amikor 1890-ben a fővárosi Viktória Gőzmalom kezébe kerül, az őrlési kapacitás napi 800q-ig tovább emelkedett”- olvasható a Szeged története 3/1-ben. Az ugyancsak 1991-ben kiadott Szegedi Malomhistória szerint Ligeti egy évvel korábban, 1883-ban vásárolta meg25 a malmot és 1890-ben értékesítette a fővárosi Viktória Gőzmalom részvénytársaságnak. Eltérés csak a vétel évében van, az sem jelentős, mégis célszerű megejteni egy rövid időbeni levezetést. A hivatkozott 1883 márciusi újságcikk szerint „Ligeti a napokban vette mega malmot és modern berendezésekkel szereli fel." Viszonylag kicsi az esélye annak, hogy a gépi felszerelése kilenc hónapot vett igénybe, ennek ellenére teljesen nem zárható ki a malom működésének 1884-es beindítása, így mindkét szerző állítása elfogadható. A gőzmalom értékesítésének dátumáról- az előbbi forrásoktól eltérően - a Mihók-féle Magyar Compass 1911-1912. számaapesti Viktória Ggőzmalom bemutatásánál így ír: „1891-ben az elsőbbségi kötvényeket részvényekkel cserélte ki a társaság s ez évben a szegedi Ligeti-féle malmot 250.000,-frt-ért megvásárolván...” A Szegedi Napló 1891. február 12-i száma szerint: „Ma vette meg a pesti Viktória Gőzmalom részvénytársaság a Ligeti Sámuel tulajdonát képező gőzmalmot és az összes épületet..." Bár az idézett évszámok nem elsődleges forrásból származnak, azonos tartalmuk következtében a bennük közölt információk helyessége nem kérdőjelezhető meg. így a malom történetét a tulajdonosváltozások szempontjából vizsgálva a Ligeti-féle korszak behatárolásánál - a két említett forrással szemben- az 1883-1891-es időszak tűnik elfogadhatónak." 25 Ennek forrása: SZN 1883.03.22. 1891 februárjában a pesti Viktória Gőzmalom menedzsmentje 250 ezer frt-ért vásárolta meg Ligetitől a malmot olyan pénzügyi konstrukcióban, mely szerint a vételárból 60 ezer frt-ot 400 db újonnan kibocsátott saját részvény átruházásával törlesztett, s emellett a társaság tőkéjét - részvénytőke - a szükséges fejlesztések megvalósítása érdekében 900 ezer frt-ra növelte. Az új igazgatóság Ligeti Sámuelt és rokonát, Ligeti Imrét az addigi szakmai munkájuk elismeréseként pozíciójukban - cégvezető, illetve igazgató - megtartotta, így a malom működtetésébe tulajdonosként és operatív vezetőként továbbra is érdemben beleszólhattak.26 Ligetit cégvezetői tisztségében 1894-ben Porgesz Henrik követte.27 Az új tulajdonosok a '90-es években látványos fejlesztést valósítottak meg: a malom épületét ötemeletesre bővítették, az őrlőberendezését 24 pár kőre és 22 db hengerre bővítették,28 és a szállítás gyorsítása érdekében új iparvágányt építettek ki a szomszédos pályaudvarig.29 A megnövekedett teljesítmény -1000 mázsa/nap - nagyobb alkalmazotti létszámot igényelt, ezért azt 160 főre emelték. A malom virágkorának az 1896. január 12-én bekövetkezett tűzvész vetett véget, melyben a gép- és kazánházat, valamint a Tisza pályaudvaron fekvő nagy raktárt és abenne lévő árukészletet kivéve minden vagyontárgy és eszköz megsemmisült. Újjáépítésére - a tulajdonosok által többször benyújtott építési kérelem ellenére, a hatóságok halogató magatartása miatt - nem került sor.30 26 TársascégekjegyzékeII./CSMLSzeged.SZN 1891.02.12., SZN 1891.03.03.,SZN 1891.03.04Társas cégekjegyzéke II. CSML Szeged 27 SZN 1891.05.02., SZH 1896.01.14. 28 1891-ben az őrlőberendezést még csak 16 hengerpár és 7 pár kő alkotta (Bosányi, 1892 Budapest). A malom könyv szerinti értéke 1894.12.31-én 1 772 ezer ft volt, melyből az adósokkal szembeni követelés és az áru- és anyagkészletek értéke meghaladta az 1 349 ezer ft összeget (Mihók-féle magyar compass 1895-1896). 29 SZH 1896.01.14., 1896.02.19.; SZN 1896.02.29. 03.07. és 04.24. 30 SZH 1897.02.19. 185
