A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek
Sipos lózsef Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek többséget, úgy újabb választásokat fog elrendelni. A kormánypárt agresszívabb fellépését jelezte, hogy Debrecenben már nem csak vasárnapokra, de az egész hétre kibérelték a Bika szállót, hogy ott az ellenzéki jelöltek ne tarthassanak választási gyűléseket. A kormánypárt megvásárolta a városi ellenzéki lapokat, hogy az ellenzéket teljesen megfosszák a nyilvánosság lehetőségétől, így például Orbók Attila - aki az előző nemzet- gyűlésben a Kisgazdapárt liberális csoportjához tartozott, és most pártonkívüli programmal indult Debrecenben - csak fizetett hirdetésekben közölhette a választóival, hogy a jelöltségét fenntartja. Derecskén - ahol május 7-én a miniszterelnök is Zsilinszky Endre mellett kampányolt, de ahol nagy tömegek támogatták Mezőfi Vilmos agrárszocialista jelöltet is - a miniszterelnök látogatása után a szolgabíró házkutatásttartott Mezőfi pártjánakvezető embereinél, és elkobozták a párt összes nyomtatványait, a választók névjegyzékét, az aláírásokkal ellátott ajánlási íveket, sőt Mezőfi magánleveleit is. Ugyanezt tették Hajdúbagoson is! Persze arra is akadt példa, hogy akár ismert kormánypárti jelölteknek is nehezen gyűltek össze az ajánlási aláírások. Például Meskó Zoltánnak, aki az Egységes Párt egyik alelnöke volt, és a kiskőrösi választókerületében még mindig nem volt meg a megfelelő számú ajánlója, Kecelen pedig kifütyülték. A Világ abban reménykedett, hogy vele szemben Luca Pál Rassay-párti jelöltet fogják megválasztani.20 Az ellenzéket ért törvénytelenségekről A miniszterelnök a május közepén tett nyugat-dunántúli kampánykörútján erőteljesen támadta az ellenzéket, azon belül is elsősorban a legitimistákat és az októbristákat. Személy szerint is elsősorban Andrássy Gyulát, Búza Barnát és Fényes Lászlót. Ez nyílt hadüzenet volt az ellenzék két pártja, az Andrássy-vezette legitimisták és a Rassay vezette liberálisok ellen. Bethlen beszédeinek, de a főispánoknak és az Egységes 20 Világ 1922. V. 16., 2. Párt megyei vezetőinek személyesen és telefonon elmondott titkos utasítások következtében is megsokasodtak a közigazgatási törvénytelenségek e két ellenzéki párt vezetői és jelöltjei ellen. Erre persze - mint láttuk - az ellenzék is lehetőséget adott, hiszen ők is sokszor demagóg módon és személyeskedve kritizálták a kormány politikáját. Ennek egyik esete volt, amikor május 15-én a keresztény ellenzék egy népes fővárosi népgyűlésén a legitimista Rakovszky István élesen és személyeskedve támadta Bethlent és a kormányt a választási küzdelemben alkalmazott erőszakos eszközök miatt .„Honnan veszik a jogot ezek az urak, akik ránehezednek az országra, megkaparintva minden állást, kiszipolyozzák a szegény magyar népet: akik Oláhországból idehozott mentalitással, oláh kormányzati eszmékkel, oláh politikai modorral e szegény 13 vármegyén akarják az ő magasabb politikai tehetségüket csillogtatni. Menjenek vissza Erdélybe! Úgyis ők az okai annak, hogy, az ő erőszakos politikájuk okozta azt nagy részben, hogy szétdarabolták az országot." Kijelentette: Bethlen is hűséggel tartozott a magyar királynak, és tudnia kellett volna, hogy a „királyra lövetni nem szabad”. A miniszterelnök állításaival szemben megvédte Andrássyt, aki - szerinte - nem helyeselte a trónfosztást.21 Rakovszky durva személyeskedése csak olaj volt a tűzre! A kormányzati és az Egységes Párt által kezdett ellentámadásnak egyik első jele volt, hogy a május 17-én tartott budapesti választói gyűlésen az oda kirendelt rendőrkapitány nem engedte meg befejezni Andrássy beszédét. Ebben Andrássy válaszolni próbált Bethlen vele kapcsolatos állításaira. Visszautasította azt, hogy a miniszterelnök forradalmárnak mondta őt, aki „életét kockáztatta királyáért és uralkodójáért.. E kijelentését nagy taps fogadta. Erre a jelenlévő rendőrkapitány figyelmeztette, hogy az „ilyen irányú" fejtegetésektől tartózkodjék. Ezt a legitimista érzelmű tömegből „Hallatlan! Gyalázat!” bekiabálásokkal fogadták. Ez megismétlődött amikor Andrássy vitatta Bethlen állítását, hogy tulajdonképpen ő az értelmi szerzője a detroni- zációnak. Amikor pedig azt is kimondta, hogy a kormány lövetett a királyt szállító vonatra, 21 Uo. 155
