A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek

Sipos lózsef Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek Az április 30-i első kampányhétvégén történt közigazgatási visszaélésekről Rassay a követke­zőket nyilatkozta: Ez a megnyilatkozás teljesen beleillik abba a választási rendszerbe, amely a különböző „legitim és illegitim szerveknek támogatásában és a közigazgatási apparátus működésében kialakult". Szerinte a parlamenti többséget majd csak a választók szavazata bizto­síthatja. Ezért ha erre a kormánynak biztosítékai vannak, akkor ez „abban a minden szemérmet félretevő erőszakban és törvénytelen eljárásmód­ban rejlik, amely minden legkisebb ellenzéki megmozdulásra felüti a fejét. A közigazgatási hatóságok, kevés kivétellel mind, a legféktelenebb terrort érvényesítik az egész vonalon: csírában fojtják el a választási szabadságot, jelöltjeinket letartóztatják, röpirataink terjesztését megaka­dályozzák, népgyűléseink engedélyezését indoko­latlanul elutasítják és még az ellenzéki jelöltekkel érintkező választókat is molesztálják, detektí­vekkel és csendőrökkel figyeltetik és vallatják.” Ezek a választási módszerek azok, amelyekre a kormánypárti urak a győzelmi reményeiket alapozzák - mondta Rassay. Felhívta a kormány figyelmét: ha az ellenzéki pártok programjai között lényeges eltérések is mutatkoznak, abban valamennyien megegyeznek, hogy a „parlament­ben a legkíméletlenebb harcot fogják megindítani ezzel a mostani kormánnyal szemben, amely a választási küzdelemben felrúgta a törvény s a politikai tisztesség legelemibb szabályait is". Szerinte az ellenzéki pártoknaka parlamentben majd kötelességük lesz a „kormány vád alá helye­zését követelni és egyben megtorolni azoknak a közfunkcionáriusoknak visszaéléseit, akik a törvénytelenségek elkövetésében a kormány szolgálatkész eszközei voltak”.10 Rassay jól foglalta össze a kormány és az Egységes Párt választási módszereinek lénye­gét. Erre már áprilisban is számtalan példa volt. Bethlen Genovából való visszatérése, illetve a főispánokkal való találkozója óta azonban közigazgatási hatóságok és az Egységes Párt jelöltjeinek törvényellenes fellépései megsok­szorozódtak. Ezek közül most csak néhányat említhetünk: 10 Uo. Andaházi-Kasnya Béla, a mindszenti választó- kerület ellenzéki jelöltje május 1-j én beadvánnyal fordult a szegedi központi választmányhoz. E szerint nála, mint a Függetlenségi Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt jelöltjénél megjelentek algyői, mindszenti, sándorfalvi, szegvári és tápéi választóinak megbízottjai, hogy a választóke­rületben uralkodó terrorról jelentésttegyenek, és ez ellen nekik védelmet szerezzen. Ezután öt pontban foglalta össze a következő válasz­tási sérelmeket: ellenjelöltje, az Egységes párti dr. Szakáts József kortesei, visszaélve a választók jóhiszeműségével, a jelölőív címlapját behajtva, mint az ő kiküldöttjei íratják alá az ajánlási íve­ket az őt támogatókkal. Olyan házakban, ahol a felnőtteket nem találják otthon, a gyerekeket kényszerítik, hogy a szülők nevét Szakáts aján­lási ívére írják. A kormány választási rendelete ugyan megtiltja, hogy az állami alkalmazottak részt vegyenek a korteskedésben, ennek ellenére a kerületében az állami tanítók - néhány kivétel­től eltekintve - az Egységes Párt jelöltje mellett korteskednek és aláírási ívekkel házról-házra járnak. Sőt! Olyan esetről is tud, amikor ezt egy csendőr is megcsinálta. A hadirokkantakat és -özvegyeket azzal fenyegetik, ha nem írják alá Szakáts ajánlási ívét, és nem szavaznak rá, akkor rokkant illetményüket és özvegyi nyugdíjukat, illetve a kishaszonbérletüket is elveszíthetik. Az italmérési és a dohányárusítási engedéllyel bírókat pedig a főszolgabírói hivatalba rendelték. Megmondták nekik, ha nem a hivatalos jelöltet támogatják, engedélyüket bevonják. Szakáts kortesei ugyaneztaterrortalkalmazzákaz ipa­rengedélyek tulajdonosaival és a tiszai halászatot bérlő halászokkal szemben. Ennél is visszatetszőbb eset dr. Veér Imréé, aki korábban a Nagy György által vezetett Köztársasági Párt egyik helyettese volt. Annak betiltása miatt, a 48-as Kossuth Párt programjá­val kívánt indulni Szentesen. Programbeszédét megtiltották, választási röpiratait elkobozták. Ennek ellenére az ajánlási ívek átvétele után hí­vei tömegesen írták azt alá. Május 2-án azonban az íveket gyűjtő Tóth Lajosnál megjelent egy budapesti detektívkülönítmény. A házkutatás során megtalált, már aláírt 12 ajánlási ívet elko­bozták. Az aláírók közül többeket letartóztattak, 149

Next

/
Thumbnails
Contents