A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek
Sipos [ózsef Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek E párt országos választási kampányát április 30-án Szombathelyen és Kőszegen kezdte meg, mert e városokban, illetve Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb a legitimisták társadalmi támogatottsága. A legitimista jelöltek támogatására odautazott Andrássy és gróf Apponyi Albert. Apponyi ugyan nem volt a párt tagja, de támogatta a legitimista jelölteket. Szombathelyen gróf Cziráky József programbeszéde után Apponyi így kezdte: „Mi királyhívek vagyunk és tudjuk, hogy melyik király hívei." Itt arra célzott, hogy IV. Károly halála után a karlisták a fiát, Habsburg Ottót tekintették magyar királynak. A választójogi rendeletről szólva élesen bírálta a kormány működését: „Gyenge az a nemzet, amelynek nem a nép valamennyi tagja egyenrangú hozzátartozója, amelynek a hivatalos körein kívül milliók szoronganak, akik csak a teherviselésben egyenlők, de a jogok gyakorlásában nem.” Követelte az állampolgárok közötti teljes jogegyenlőséget, az építőmunka megindulását és tökéletes jogbiztonságot. Sürgette, hogy a kormány szüntesse meg a letagadott, de „súlyukat mindig éreztető titkos" szervezeteket. Elítélte az április eleji bombamerényletet, a felelősök megbüntetését követelte. A szombathelyi gyűlésen Andrássy hosszabb beszédben ismertette a keresztény ellenzék programját. Azt állította, hogy a kormány a királykérdésben „forradalmi alapon áll és a forradalmi jog alapján csinál teljesen reakciós politikát”. Támadta a kormányt a külpolitikai és gazdasági téren tanúsított tehetetlenségéért. A választójogi rendeletet pedig a történelemben példátlannak minősítette.2 Apponyi a kőszegi gyűlésen elmondta: azértlett ellenzéki, merta kormány politikája ellentétben áll a „szent korona és a nép jogával”. A magyar király azt a hatalmat jelentené, amely mindenkit biztosítana „osztály és felekezeti különbség nélkül, hogy minden jogsérelem kellő megtorlásban részesül. [...] Bizonyos irányból jövő bűntények két év óta büntetlenül maradnak" - mondta. Ezek vezettek az április eleji pokolgépes merénylethez. Az „ilyen állapotokat keresztényi jelzővel illetni, blaszfémia, mely ellen keresztényi lelkiismeretem egész hevével tiltakozom."3 2 Világ, 1922. V. 3., 2. 3 Uo. Andrássy és Apponyi beszédei azt mutatják, hogy a keresztény ellenzék vezérei elsősorban a királykérdéssel és a jogrenddel foglalkoztak, és nem tartották fontosnak a szociális kérdések felvetését és a földreform végrehajtását. Ennek is következménye lesz a gyenge választási eredményük.4 Az MTI szombathelyi fiókjának vezetője a városban tartott választási nagygyűlésről ezt jelentette Kozma Mikósnak, az MTI vezetőjének: „Andrássy és Apponyi szombathelyi és kőszegi beszédeit gyorsíróinkkal lejegyeztettem.” Azokat csatoltan küldte, „esetleges felhasználás, illetve illetékes helyre való továbbítás céljából”. Megírta, hogy a vidéki lapjaiknak csak rövid tudósítást adtak és a beszédeket nem adták ki a legitimista Vasvármegye c. lapnak sem. Akik ezért kénytelenek voltak a saját „gyatra” feljegyzéseikből „összetákolni” a lapjukat. A kormány felügyelete alatt működő MTI tehát e két legjelentősebb legitimista politikussal is megtehette, hogy nem adta ki azok beszédének teljes változatát. Ez lehetetlenné tette azok terjesztését és hatásának kibontakozását, vagyis megsértették a sajtószabadságot. A jelentés szerint az „asszonyokat és a keresztényszocialistákat teljes mértékben sikerült Cziráky érdekében mozgósítani. Nagy itatások és élénk kapacitálások folytak. Az érett polgárság azonban feltűnően távolmaradt. [...] Apponyi iránt volt csak érdeklődés. Nagyon tárgyilagos becslés szerint a hallgatóság 3000 embert tett ki." E jelentés arra is kitért, hogy „ Apponyiék kőszegi fogadtatása melegebb volt, mint a szombathelyi” (Nemes 1956, 280-281). Április 30-án a liberális ellenzék zászlóbontására Nagykanizsán került sor. Ott indult Rassay Károly, a Függetlenségi Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt elnöke, ellenfele Kállay Tibor pénzügyminiszter, az Egységes Párt elnökségi tagja volt. Rassay t mára pályaudvaron nagy tömeg várta és éltette, mert őt tekintették a liberális ellenzék vezérének. Beszédében kijelentette: „miden erőmből tovább fogok küzdeni a dolgozó nép érdekeiért.” Bővebben szólt az alkotmányos rend helyreállításáért folytatott küzdelméről. Ezen elsősorban azt értette, hogy „szűnjön meg az önkény és adják vissza a népnek az alkotmányos 4 Új Nemzedék, 1922. V. 3., 1-2. 146
