A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kakucs Lajos: Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I.
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatoka Bánságban 1717-1919 között. I. Stájerlakanina, Steierdorf ma Anina 1737 novemberében a Hartenfels majdanpeki bányamester parancsnoksága alá tartozó polgári lövészek (Schützen] és a helységben maradt pandúrok megpróbálták megszervezni a bányák és a kohók védelmét (ADATTÁR II, 383). 1738. november 7-én kelt az udvari tanács átirata a bánsági adminisztrációnak, melyben tudatja, hogy jóváhagyták kérvényét a két bányavidéki védőszázad ( Bergschützen Compagnien) téli ellátásának fedezésére (ADATTÁR I, 46). A francia háborúk idején, 1809-ben, Steierdorf félszázadnyi polgári katonai őrséget állít fel. Ezt az egységet 1817-ben I. Ferenc császár látogatása alkalmával oszlatták fel (Pesty 1884, második rész, II kötet). Az Osztrák Államvasút Társaság (STEG) megalapítása után, 1860-ban létrehozott Bányászegylet keretében belül létrejött egy Bergmanskorp nevet viselő, egyenruhás polgári bányászegység (Slowig 1940, 50). Valószínű, hogy ennek az egyletnek a keretén belül alakult meg 1866. június 19-én a helyi Lövészegylet (Schützen Verein), amely 1873-ban már 95 tagot számlált (Schilde 1873). A Die Büchse in der Hand für Thron und Vaterland jelmondatú lövészegyletet 1868-ban Albrecht, 1870-ben Rainer és Ernst hercegek keresték fel, és vettek részt a céllövő versenyeiken (Slowig 1940). Az Adatbázis szerint a helyi lövészegylet „Stájerlaki Lövészegylet’' néven 1875-ben volt bejegyezve (Adatbázis). Az 1888. évi Schematismus j elzi a lövészegylet létezését, neveket és adatokat azonban nem tartalmaz (Schematizmus). Szabadfalu, Freidorf, ma Temesvár része A helységben létező lövészegyletet 1862-ben alapították. Ebből nőtt ki az első Szabadfalúsi Férfi Dalárda (Das Banat 2011,191). Szakálháza, Sackelhaussen, ma Säcälaz A falu történetét bemutató honlap szerint 1848. október 17-én a szakálháziak le voltak fegyverezve (http://www.sackelhausen.eu/). Nem tudjuk, hogy a szerzők ez alatt régi lövészegyletet, vagy a forradalom alatt létrehozott nemzetőrséget értik. Ugyanaz a forrás szerint a faluban, 1892-ben a lövészek és a tűzoltók alakítottak egy 105 tagú közös egyesületet. Az Adatbázis szerint a „Szakállházi Lövészegylet" 1896-ban volt bejegyezve (Adatbázis). Szárcsa, Németszárcsa, Deutsch Sartscha, ma Sutjeska Lövészegylete, a „Sztárcsai Lövészegylet” 1870-ben volt bejegyezve (Adatbázis). Szászkabánya, Saska, ma Sasca Montaná A helység körüli bányák védelmére a helyi lakosság soraiból verbuvált Bergschütz már 1757- ben létezett. 1768-ból származó adatok szerint a bányák 280 forintot költöttek a bányavidéki csapatok felszerelésére, és a lőgyakorlatok kiadásainak fedezésére. A Freischiesgelder rubrika alatti kiadásokból Szászka 80 forintot fedezett (Kadan 1940, 49; 67). Szentmárton, Magyarszentmárton, ma Sánmartinul Maghiar A „Szentmártoni Díszlövés és Tűzoltó Egylet" 1875-ben volt bejegyezve (Adatbázis). Szépfalu, Schöndorf, ma Frumu^eni A „Szépfalusi Lövészegylet” 1872-ben volt bejegyezve (Adatbázis). Az 1884-ben, amikor a Buziás környéken tartott nagy hadgyakorlatot meglátogató Ferenc József császár Szépfalun járt, a fogadására kivonult a helyi lövészegylet is (http://www.schoendorf-banat. de/sch%C3%B6ndorf/). Sztamora, Alsósztámora, Németsztámora, ma Stamora Germaná „Sztamorai Lövészegylet" 1875-ben volt bejegyezve (Adatbázis). Szerbszentpéter, Grosssankpeter, ma Sínpetru Maré. A helység lövészegylete, a „Szerbszentpéter Községi Lövészegylet” 1894-ben volt bejegyezve (Adatbázis). Temesfüves, Fibisch, ma Fibis Lövészegylete „Fibisi Lövész Csapat" néven 1874-ben alakult (Milleker 1930,115). 124
