A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kakucs Lajos: Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I.
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I. Németcsernye, Deutsch- Zer ne, ma Sprska Crnja „Németcsernyei Diszlövészegylet" név alatt ismert lövészegylet 1878-ban volt bejegyezve (Adatbázis). Németremete, Königshof, ma Remetea Micá Az 1873-ban alakult Lövészegylete (Milleker 1928, 115), 1874-ben vette fel a „Königshofi Lövészegylet” nevet (Adatbázis). Németszentmihály, Rauthendorf később Deutschsanktmichael, ma Sánmihaiul German Az egykori dohánytermesztő helység lövészegyesülete 1885-ben volt bejegyezve (Adatbázis). Németszentpéter, Deutschhsanktpeter, ma Sänpetru German A„Németszentpéteri Lövészegylet” 1882-ben volt bejegyezve (Adatbázis). Niczkyfalva, Niczkifalva, Niczkidorf ma Nijchidorf A helység 1882-ben „Niczkifalvi Lövészegylet”- ként alapított lövészcsoportja (Das Banat 2011, 451), 1895-ben volt bejegyezve (Adatbázis). Ofszenica, Karátsonyifalva, Ofsenitz, ma Ofsenita A helységben alakított „Ofszenicai Diszlövőegylet” 1875-nen volt bejegyezve. (Adatbázis). Oravica, Oravicabánya, Orawitza, ma Oravita A helységnek már 1699-ben említett első és a később ide telepített német lakosai Meier erdőfelügyelő vezetése alatt 1738. június 4-én bátran felvették a harcot a betörő török és az őket támogató román felkelőkkel (Fene^an 1973). 1809-ben, amikor a katonaság a napóleoni háborúk miatt kivonult, itt is bányász csapatot szerveztek (Pesty 1884, II. rész, II. kötet). 1752-1763 között a helységben létezett egy katonai egység, amelyet a kincstár fizetett. Ezután is maradta Werkschütz, melynek felfegyverzett tagjai kimondottan németek voltak és amely fenntartásának felét továbbra is a kincstár fizette (Wessely 1937, 99). 1848 májusában, hogy Oravica nyugalmát megtartsa, Vukovics Sebő feloszlatta a polgároktól mereven elkülönülő, még a napóleoni háborúk idejétől fennálló Berg Militzet (Urbán 1973, 65). 1848 nyarán az egész délmagyarországi bányakerületben, Oravica, Resica, Dognácska és Németboksa helységekben szervezett nemzetőrségekben a bányász és kohómunkások száma 70% fölött volt (Urbán 1973, 73). Milleker szerint a forradalom után megszüntetett Berg Miliz, mint Lövésztársaság 1867-ben alakult újra (Milleker 1930, 113). Ezt az alapítási évet erősíti meg az 1888. évi Schematizmus is, mely az egyesület 100 tagjának nevét is felsorolta. Az Adatbázis szerint az Oraviczabányai Önkéntes Lövészegylet 1873-ban volt bejegyezve (Adatbázis). Az 1888. évi Schematismus a Bürgerliche Schützen-Verein alapítási évét 1867-re tette. A 100-nál több, név szerint felsorolt tagok között találjuk: Első lövészmester: Tenyér Péter, helyettese Dobi Carl és Atzinger Mathias voltak. A 100 bejegyzett tag közül a következő tényleges tagokat ismerjük: Atzinger Mathias, Bähr Robert, Becker Julius, Botka Josef, Burza Anton, Brandtner Georg, Demetrovics Peter, Drechsler Theodor, Eckl Rudolf, Fischer Cornel, Dr. Fritz Paul, Grau Ernest, Grau Franz, Haselbach Franz, Holzmann Anton, Kanz Johann, Kanz Carl, Klein Edmund, Klein Max, Keresztes Marton, Király Georg, Meszner Johann, Mayer Josef, Novak Franz, Nottny Alois, Petrovics Georg, Pappert Wenzel, Pünkösdy Miklós, Panzer Franz, Pavlovics Sándor, Regner Franz, Dr. Rajner David, Seidl Emil, Seidl Josef, Schäfer Stefan, Steger Anton, Stolosesco Miklós, Umheiser Josef, Baron Wodianer Albert, Végh Anton, Wudl Heinrich, Wunder Carl, Weidemann Emil (Schematismus, 52). Orsóvá, Orschowa, ma Orsova Az első ismert adat szerint az orsovai lövészegylet 1862-ben alakul meg (Milleker 1930, 113). Az 1888. évi Schematismus nem tartalmaz adatokat az orsovai lövészegyletről. Az Adatbázis szerint 1895-ben volt bejegyezve (Adatbázis). A lövészegylet 1895. évi alapszabálya szerint a lövészegylet pecsétje közepén céltáblát és két fegyvert ábrázol, melyet az „Orsovai polgári 120
