A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kakucs Lajos: Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I.
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I. vettek részt a háborúban. A napóleoni háborúk idején a nagykikindai kerületben több alaklommal is kezdeményezték a szabad csapatok felállítását. A város krónikása, Felix Milleker arról tudósit, hogy a hatóságok 1806-ban feloszlatták a körzet által felállított gránátos egységet [Grenadier-Abteilung) (Milleker 1928). 1809-ben nemesi felkelő egység, 1813-ban a szerb lakosság köréből verbuválódott szabadcsapat felállításáról van tudomásunk. Kezdetleges zavargások után 1848-ban Földvári Lajos vezetése alatt Nagykikindán is nemzetőrség szerveződött. Ez, a főleg a magyarokból és németekből álló egység a magyar csapatok 1849 januárjában végrehajtott visszavonulása után felosztódott, és helyette a szerb lakosság köréből verbuvált 4200 főnyi alakulat vette át a vidék katonai ellenőrzését. Nagyjécsa, Gross-)etscha, ma Iecea Maré „Nagyjécsai Önkéntes Lövészegylet” 1890- ben volt bejegyezve.(ADATBÁzis). Nagyősz, Tribswetter, ma Tomnatic Ahelységlövészegylete 1798 alakult. Az Adatbázis szerint 1881-ben az egyleta„Nagyősz [Triebswetter) Községi Lövészkar” név alatt volt bejegyezve. Az egykori bánsági sváb falvakban működő lövészegyletek tevékenységének jobb megismerése szempontjából is felbecsülhetetlen segítséget nyújt nekünk az egykori nagyőszi kovácsmester, a falu jegyzője, Peter Trefill (1858-1934) évtizedes feljegyzései. Az utókor számára oly értékes, sokoldalú feljegyzéseket 1999-ben Dr. Heinz Vogel mérnök adta ki. Ami a nagyőszi lövészegylet, Triebswetterer Schützenverein keletkezését illeti, Peter Treffil feljegyzései egyeznek az adatbázis adataival. Érdemes megemlíteni, hogy az utóbbiban megjegyezték, hogy 1902. évi feloszlatásig a nagyőszi lövészegylet nyelve német maradt (Vogel 1999; Adatbázis). Az 1798-1902 között fennálló egylet alapító tagjai a falu 50 év alatti, katonaviselt lakóiból szerveződtek. 1798-1888 között az egylet tagjai egyforma civil ruhában jártak. Ez magyaros nadrág, csizma, kakastollal díszített kerek kalap, vállon viselt, bőr övön fekvő réz tölténytáskából állott. Az egyszerű lövész puskát, az altisztektől az ezredesig, a beosztástól függően díszes kardot viseltek. Az ezredesi rangot viselő parancsnok mindig a falu bírója volt. Az ezredes egyenruhájához tartozott a fehér színű bőrből készített, ezüst tölténytáskás vállszíj, fekete kendős, perzsabőrrel szegélyezett atilla és csákóját díszítő fehér kakastól 1. Egyedül a parancsnok számára volt megengedett, hogy a lövészegylet hivatalos fellépésein lóháton jelenjen meg. 1888-1896 között a lövészegylet tevékenysége szünetelt. Az 1896-ban újraalakított egyletnek változott az egyenruhája, mely most a tüzérekhez hasonlóan barna köpeny, vörös kabát, kék nadrág és csizma volt. A tisztek nadrágját 20 cm széles, vörös sáv díszítette. Ezekben az utolsó években a következő volt a lövészegylet tisztikara. Ezredes - Roth Wilhelm, kapitány - Kohl Wilhelm, főhadnagyok: Peter Engelmann, Dama Franz, Schreiber Georg, Wihelm Rischar, Johan Renard és Hermann Martin zászlós. 1877-ben lövészek régi zászlóját megőrzés céljából a templomban helyezték el. A40-80 tagból álló lövész csapat feltámadáskor, húsvét első napján délután, pünkösdkor, úrnapkor, szentháromság, karácsony és szilveszter napján vonult fel. Különösen pompás volt a november 11-ei templombúcsú napja, amikor a díszruhába öltözött lövészek úgy az istentiszteletre, mint a délutánra szervezett táncmulatságra teljes pompával, az egylet zászlójával, címerével és zenekísérettel vonultak fel. Ugyanilyen pompás volt az úrnapja, mely egybeesett a lövészek évenként rendezett hagyományos báljával. Együttesen jelentek meg a lövészek elhalt bajtársaik temetésén, amikor a hagyomány szerint felváltva 12 altiszt vitte elhunyt társuk koporsóját. Peter Trefill szerint a nagyőszi lövészegylet megszűnéséhez a helység és a bánsági sváb családokban egyre általánosabbá vált egykézés is hozzájárult. Nagyzsám, Gross- Scham, ma Jamu Maré A helység lövészei által alapított „Nagyzsámi Lövészegylet” 1873-ban volt bejegyezve (A datbázis). Nagyszentmiklós, Groß Sankt Nikolaus, Sännicolau Mare A helység 1848. évi nemzetőrsége Dr. Löhr Lajos nyugalmazott kapitány parancsnoksága alatt állott (Szmida 1901, XVII., 71). 119
