A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Lajkó Orsolya: Feneette műemlék, a kis zsuzsu. Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról
Lajkó Orsolya Feneette műemlék, a kis zsuzsu -Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról A madárral díszített gyűrűk előképei nem ismertek tatárjárás kori kincsleletekből. A szárnyas madarakat ábrázoló, egyszerű vagy felirattal kiegészülő vonalkerettel, csillaggal, félholddal és növényi ornamensekkel díszített gyűrűk a 13. század második felétől terjednek el (hlat- KY 1938, 38; HATHÁZI 2004, 93), a dél-alföldi anyagban főként a 14-15. századra jellemzőek (litauszki 2012, 31). A temetőrész egyetlen fülesgombja a 8. sírból (6. tábla 1-2), a mellkas tájékáról, a bordák közül került elő.31 Az ing összefogására szolgáló bronzból készült, két félből összeillesztett, enyhén lapított gömbtestű préselt ruhagomb alsó félgömbje gra- nulációs díszítésű, huzalfüle lemezessé kalapált, bordázott. Díszítése gótikus mintájú, geometrikus elemeket alkalmazó, közepén ötágú csillagmotívummal ívekre osztott, ívenként félkör alakban rendezett, apró granulátumokkal díszített, rovátkolt keretelésű (6. tábla 3). Az ezüstből, ritkábban bronzból készült préselt ruhagombok általános leletei a templom körüli temetőknek (szabó 1938, 41; Bálint 1956, 80; SELMECZi 1992, 116-117; hatházi 2004, 90- 91; K. NÉMETH - RÁCZ 2012, 156, 12. tábla 6). Használatuk a 14. század elejétől széles körben elterjedt, közkedvelt ruhatartozékok, amit előfordulási gyakoriságuk is példáz. A kutatás, a tárgyak megjelenését és elterjedését egy új divatirányzattal - a szűk testhez simuló, combközépig érő, elől gombsorral záródó tunika viseltével - hozza összefüggésbe (hatházi 2005, 98-99, 118-121, 124). A néprajzi anyagból is ismertek, használatuk változatos formában voltaképp napjainkig kimutatható (Bálint 1956, 80-81). Közöttük megtalálhatóak az apró granulátummal, általában rozettás mintával díszített típusok, melyek a 14. század második felétől jellemzőek (selmeczi 1992, V. tábla 121/8, IX. tábla 240/61; hatházi 2005, 99, 91. kép; 119,121. kép; bárdosh 1978, 221, 16. tábla 8). A Dóm téri darabhoz hasonló az Öttömös - Templomhegy 25. sírjának préselt előlapú rozettával és körkereszt mintasorral díszített, aranyozott ezüst gombja,32 valamint a csúti sírmező 11. sírjában talált gombok (ge- revich 1943,159, 31. kép). 31 MFMltsz: 2014.11.10. 32 MFM Ltsz: 17/1905. Szintén az öltözet tartozékaiként, viseleti elemként értékelhetőek a sírokból előkerült bronzból készült párizsi kapcsok. A feltárás során, vázanként, a mellkas tájékán, a bordák között, a csigolyákon rendszerint egyet, a 8. sírban kettőt, a 19. sírban négyet; összesen nyolc darabot találtunk.33 Valamennyi egyszerű kivitelű, vékony bronz drótból hajlított, körátmetszetű vagy lemezesre kalapált (6. tábla 4-5). A késő középkori temetkezések általános tárgytípusát képviselik. Használatuk széles körben elterjedt, férfi, női és gyermek sírokban egyaránt megtalálhatók. Térnyerésük a viselet divatjának változásával összefüggésben Zsigmond uralkodásának idejére (1387-1437) tehető (bálint 1956,56; kovács 1973, 130; bárdosh 1978,221,16. tábla 9-15; szatmári 2005,90. kép 11-29,91. kép 1-10,92. kép, 93. kép 1-5,23-24; uő 1996,14. kép 3,10-11; LANTOS 2009, 272,14. kép 8-12; RÁCZ 2014, 23. tábla 9). Két sírban találtunk öv tartozékaként csatot. A 20. sírból, a jobb medencelapát felett vasból kovácsolt, rossz megtartású, erősen korrodált, egyszerű kiképzésű, lekerekített sarkú téglalap formájú vascsat darabjai kerültek elő.34 Hasonló vascsatot közöltek a kaposvári temetőből (bárdosh 221,16. tábla 27). Az 1. sírból a bolygatott vázcsontok között találtunk egy bronzcsatot (7. tábla 1-2). A csat kerete ellipszis alakú, közepén benyomott, domborított díszítésű, a pecek a keretre hajlik (7. tábla 3).35 Ezek a csattípusok általánosan elterjedtek a késő középkorban. A koporsók részeiként koporsódeszka-marad- ványa36, vasból kovácsolt szögek és kapcsok kerültek elő. Összesen 27 darabot találtunk, síronként rendszerint egyet, mindössze két esetben három koporsószöget, egy temetkezésben (7. és 18. sír). A koporsószegek rendszerint a lábfejcsontoknál, a láb- vagy a karcsontok külső oldalán, illetve a koponyacsontoknál, heggyel lefelé fordítva kerültek elő, egy esetben a medencéből (7. sír) és a bal lapocka alól (19. sír 1. váz). A szögek négyszögletes vagy T-fejűek, száruk téglalap átmetszetű (7.tábla 4). Hosszúságuk 7-14 cm közötti. 33 MFM ltsz: 2014.11.11, 14, 19, 26-29, 41. 34 MFM Ltsz: 2014.11.31. 35 MFM ltsz: 2014.11.1. 36 A famaradványt Náfrádi Katalin (SZTE TTIK Földtani és Őslénytani Tanszék) vizsgálta, fajtáját nem tudta megállapítani. Munkáját köszönöm. 180
