A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben eddig azonosítani Ezek a megfigyelések valamint lelőhelyen talált telepnyomok arra utalnak, hogy a domb felső részén és talán ettől D-DK-re helyezkedhetett el a középső bronzkori település. Az objektumok közül jelentős a 21/20. számú bronzkori gödör, amely viszonylag kis mérete ellenére nagy mennyiségű leletanyagottartalma- zott pl: nagyméretű, díszített, bütykös tárolóedény töredékei. Szintén jelentős leleteket adott a 63 / 33-as gödör, melyből több nagyméretű agyagnehezék látott napvilágot. Kevés kőeszköz is előkerült, amelyek között kova és obszidián pengék találhatóak. Ezek zöme egy méhkasos kialakítású, mélyebb gödörből (37/34} kerültek elő. Az Árpád-kori telepjelenségek közül ki kell emelni a 62/32. számú objektumot, melyből nagyméretű tapasztás-darabok, talán falmaradványok kerültek elő. A feltárás munkatársai voltak: Haraszti László régész, szakmai munkatárs, valamint Pópity Dániel, Paluch Tibor, Gyűrösi Tímea, régészek. Technikusok: Szilágyi Kata, Olgyay János és Kujáni Yvett Bóka Péter, Gábor László, Takács Gábor, Nagy Norbert. Miklós Eszter Szentes - Nagynyomás U Szentestől DK-re, a 45. sz. főút mentén, az Ipartelepi út 32-36. szám alatt fekvő Agrotech-Komfort Kft. telephelyének tervezett fejlesztéséhez kapcsolódóan 2014. augusztus 28. és szeptember 08. között, Szentes 106. lelőhelyen próba- és megelőző feltárást végeztünk. A lelőhely (18290) egy ÉNy-DK-i irányú laposabb dombháton helyezkedik el, amelynek D-i részét érintette a beruházás. A korábbi terepbejárás során, a lelőhelyen kora újkori telepnyom, illetve szórványosan őskori kerámiák kerültek elő. A próbafeltárás keretében összesen 7 szondát nyitottunk, egyenletes eloszlásban a tervezett üzemcsarnok és az annak megközelítését biztosító utak területén. A felső, humuszban gazdag, mezőgazdasági műveléssel érintett talajréteg eltávolítását követően 40 cm mélységben jelentkezett a homogén, barna színű, kissé agyagos altalaj. A megkutatott 364,14 m2-ből 299,74 m2 volt fedett, amelyen összesen 5 régészeti korú jelenséget tártunk fel. A megkutatott terület nyugati részén egy É-D-i irányban futó, széles két, a déli szondában három tagból álló árok húzódott. Betöltéséből kevés, jellegtelen őskori oldaltöredék és erősen töredékes állatcsont került elő. A 3. számú szonda K-i végében ugyanakkor egy nagyobb területen elszóródó, folt nélküli paticsos részt figyeltünk meg a humuszolás alatt. A bontás során egyértelművé vált, hogy egy összefüggő omladékréteget sikerült megfognunk. A NÖK-el és az Örökségvédelmi Irodával, valamint a beruházóval történő egyeztetést követően — már a megelőző feltárás keretében — a jelenségre mindkét irányban rábontottunk. A finombontást követően egy 12x4,5-5 méter alapterületű, téglalap alaprajzú omladékréteget (valószínűleg épület falának omladéka) dokumentáltunk, amelynek DK-i felén több edényt és kerámiatöredéket találtunk. Mind az ép edényekre, mind pedig a töredékes darabokra jellemző, hogy többségük díszítetlen, jellegtelen oldaltöredék. Formai jegyek, valamint a kevés díszített töredék alapján az omladékréteget a középső neolitikum (Szakálháti kult.) időszakába keltezhetjük. A nagy mennyiségű patics és tapasztás felszedését követően sem rajzolódott folt az omladékréteg területén. A feltárás munkatársai: Olgyay János, Gábor László, Donka Gergely, régésztechnikusok Varga Sándor Összeállította: Lajkó Orsolya 493
