A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter - Torma Andrea - Tóth Anikó: Élelmiszertermelés, település és társadalom a késő bronzkorban Délkelet-Magyarországon: esettanulmány Csanádpalota-Földvár erődített település alapján
Szeverényi - Priskin - Czukor - Torma - Tóth Élelmiszertermelés, település és társadalom a késő bronzkorban de a flotálás során apró csontok előkerültek, utalva azok jelenlétére, esetleges fogyasztására. A teljes leletanyagot tekintve környezeti hatásként égés, antropogén hatásként csonteszköz készítésére, valamint konyhai feldolgozásra utaló nyomok voltak megfigyelhetők. A kezdetlegesen megmunkált csontok túlnyomó része gödrökből került elő. A leleteken látható vágás és megmunkálás nyomok alátámasztják a konyhahulladék jelleget. Az objektumok használati ideje a körülbelül féléves juh/kecske alapján nyár, ősz időszakot feltételez. A házi sertés (6 hónapostól 3,5 éves növendékig] és szarvasmarha (~1 évtől 3,5 éves növendék állatokig] vágása folyamatos lehet, így bár sok a juvenilis, subadult példány, azokból egyértelműen mortalitásra nem következtethetünk [Vörös 2007]. Archaeobotanika A megelőző ásatás jellege ellenére, Csanádpalota-Földvár lelőhelyen növénytani feldolgozás céljából szisztematikus talajmintagyűjtés történt, melynek köszönhetően 118 objektumból, összesen 184 minta került begyűjtésre. A mintavételkor fontos szempont volt, hogy a terület különböző típusú [funkciójú] objektumai átfogóan vizsgálhatók legyenek. A földminták így többféle objektumból - gödörből, árokból, kemence környékéről - származnak. Módszer A begyűjtött földmintákat iszapolás előtt lemértük. Az átlag 10-15 kg, a legnagyobb minta súlya 38 kg, a legkisebb [edényből] 68 g, illetve az egyedi gyűjtéssel felszedett faszeneknél 4 g volt. A földminta átmosása flotációs tartályban történt. A könnyű fajsúlyú, víz felszínére úszó - „easy fraction" - maradványokat 0,4 mm-es szitán fogtuk fel. A tartályban a hálón maradó nehezebb fajsúlyú - „heavy fraction” - anyagokat szintén vizsgáltuk. A kíméletes száradást követően mindkét frakció nettó súlyátlemértük, és biokuláris-sztereomikroszkóp alatt szétválogattuk. A leletanyag legnagyobb mennyiségét kitevő zoológiái maradványokat [csigák, apró csonttöredékek] és kerámia töredékeket további vizsgálat céljára külön csomagoltuk. Hasonlóan jártunk el a jelen feldolgozásból kimaradt faszenek és szenült ételmaradványok esetében is. A feldolgozás során nem szenült növénymaradványok is előkerültek. Ezeket a növénymaradványokat nem tarthatjuk egykorúnak a bronzkori földvár szenült maradványaival, szennyeződésként értelmezhetők. Eredmények Az archeobotanikai értékelés alapját az a 69 minta adja, amelyből a szenült növényi makroleletek [magvak és termések] előkerültek. A leletanyagra összességében jellemző, hogy a magvak, szemtermések nagyon rossz megtartásúak, porózusak voltak. Sok esetben faji, sőt nemzetiség szerinti besorolásuk sem volt lehetséges. A feldolgozás során 32 fajhoz illetve taxonhoz tartozó maradványt sikerült meghatározni, 2041 darabszámmal [7-9. kép] A botanikai leletanyagban a legnagyobb meny- nyiséget a termesztett növények diaspórái adják. A korszakból ismert szinte valamennyi gabona maradványa előkerült [10. kép], bár a minták számához képest igen csekély mennyiségben [11. kép], A legnagyobb gyakoriságot a köles (Panicum miliaceum] szemtermései mutatják [12. kép). Darabszám tekintetében ugyan nem a legjelentősebb [413 db), de a vizsgált minták 54%-ában jelen van. Minden esetben csupasz szem került elő, a legtöbbször a szemből a csíra kiesett, vagyis tisztított terményből származnak. A köles után az árpa ( Hordeum vulgare) következik, 16 mintából [a vizsgált minták 23%-a) került elő. A hatsoros típus (Hordeum vulgarev ar. hexastichum] mellett megtaláljuk a csupasz árpa [Hordeum vulgarev ar. nudum) diaspóráját is. A búzák között rendhagyó módon a kenyérbúza [Triticum aestivum) mutat kiugró értékeket [13. kép). A kenyérbúzát mindössze kilenc mintában találtukmeg, de egymintában kiemelkedő, 745 darabszámmal szerepel (111. minta - 474. objektum). Több szem erősen deformált, néhol a szem csúcsán megtalálható rásültka- lászka maradvánnyal. Felmerül, hogy a gabonát a szemvesztés elkerülése érdekében nem teljes 48
