A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter - Torma Andrea - Tóth Anikó: Élelmiszertermelés, település és társadalom a késő bronzkorban Délkelet-Magyarországon: esettanulmány Csanádpalota-Földvár erődített település alapján
Élelmiszertermelés, település és társadalom a késő bronzkorban Délkelet-Magyarországon: esettanulmány Csanádpalota-Földvár erődített település alapján1 Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter Torma Andrea - Tóth Anikó Bevezetés A késő bronzkor középső fázisának (BzD-Ha Al) kezdetén jelentős változásokat figyelhetünk meg a Kárpát-medencében, amelyek az egyes régiókban különböző formában öltöttek testet. Ide tartozik a gazdag harcos halomsírok (pl. Cseke/Caka, Ny- Szlovákia] (Tocík - Paulík I960], a nagy kiterjedésű temetők és rituális központok (pl. Oláhlápos/ Lapuç, Románia] (Kacsó et al 2011) és az erődített települések megjelenése a Dunántúl (Bandi 1982; Müller 2006; 2007) és az Alföld egyes területein. Ezek a változások fontos politikai, társadalmi, gazdasági és ideológiai átalakulást jeleznek. Az egyik leglátványosabb bizonyítéka az erődített települések i.e. 1300 körül a Dél-Alföldön megjelenő rendszere. A telepek jól körülhatárolható területeken sűrűsödnek: Magyarországon az űn. Békés-Csanádi löszháton a Marostól É-ra, Romániában pedig a Bánság síkvidéki részén, a Maros, a Tisza és a Ternes folyók által körülhatárolt területen. A magyarországi kutatásban Orosháza-Nagytatársánc (Banner 1939) régóta ismert, azonban az újabb kutatásoknak köszönhetően egyre több információval rendelkezünk a földvárrendszer többi településéről is (pl. Végegyháza-Zsibrik-domb: Lichstentein - Rózsa 2008, Milo et al. 2009, Rózsa 2010; Csanádpalota-Földvár: Szalontai 2012, Czukor 1 A régészeti elemzés és értelmezés Szeverényi Vajk, Czukor Péter és Priskin Anna munkája, az archeobo- tanikai elemzést Torma Andrea, az archeozoológiai elemzést Tóth Anikó, míg a kőanyag elemzését Priskin Anna végezte. Jelen cikk egy sajtó alatt lévő angol közleményünk enyhén átdolgozott változata. étal. 2013, Priskin et al. 2013, Szeverényi et al. 2014). Romániában főként tervásatások keretében végeznek kutatásokat Zsadány/Cornejti- larcuri (Heeb - Szentmiklósi - Wiecken 2008, Szentmiklósi et al. 2011) és Újszentanna/ Sântana-Cetatea Veche (Gogâltan - Sava 2010) erődített településeken. Tanulmányunk célja, hogy az egykori élelem- termelésre vonatkozó adatokon keresztül megvizsgálja az említett változásokat és e települések jellegét, amelyhez a Csanádpalota-Földváron 2011 és 2013 között végzett feltárások botanikai, állatcsont és makrolitikus eszközanyagának értékelését vettük alapul.2 Csanádpalota-Földvár (korábban Csanád- palota-Juhász T. tanya) lelőhely kutatásáról már több rövid összefoglalást is közöltünk (Priskin et al. 2013; Czukor et al. 2013; Szeverényi et al. 2014), így itt csak röviden ismertetjük a lelőhelyet. Az erődített telep központi, ovális részét 2005-ben fedezték fel a tervezett M43-as autópálya nyomvonalán végzett terepbejárások alkalmával (Szalontai 2012). Az M43-as autópálya Makó és a magyar-román határ közötti szakaszán 2011 és 2013 között végzett megelőző feltárások során a többszörösen erődített telep árkainak több szakaszát sikerült megfigyelnünk és dokumentálnunk. A mintegy 460 hektár kiterjedésű erődítésrendszer a Google Earth felvételeken és légifotókon is jól látható (2. kép). A feltárt árkok 1,5-2 m mélyek és 4-7 m szélesek 2 A felhasznált adatok előzetes elemzések eredményei, amelyek további vizsgálatokkal kiegészülve a közeljövőben kerülnek teljes publikálásra. 41
