A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csehó Gábor: Bugac természetvédelmi szempontból jelentős Coleoptera faunája
Csehó Gábor Bugac természetvédelmi szempontból jelentős Coleoptera faunája 5. Caricetum elatae Koch 1926 - zsombéksásos A síksági lápok feltöltési zónájában alakul ki, melynek szerkezetét a zsombéksás (Carex elata) általában oszlop alakúak és szabályos rendben sorakozó zsombékjai határozzák meg. (Borhidi 2003) A vizsgált cönózis a Pásztormúzeum előtt terül el, csapdáimat egyik karakterisztikus részén ástam le. 6. Molinio-Salicetum rosmarinifoliae Magyar ex Soó 1933 - buckaközi kékperjés rét A Duna-Tisza közi homokhátság buckaközi mélyedéseinek pionír jellegű társulása, melyben a nedvességjelző és a szárazságtűrő fajok együttesen fordulnak elő. (Borhidi 2003) Talajcsapda-sorom a társulás keskeny pásztájában, a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Bugaci Erdei Iskola és Oktatóközpontja mellettmesterségesen kialakított tó közvetlen szegélyzónájában helyezkedett el. 7. Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae Soó (1938) 1940 - homoki legelő A talajvízszint csökkenése következtében, és az erőteljes legeltetés hatására a homoki sztyepprét domináns fajának, az igényesebb barázdált csenkesznek (Festuca rupicola) a helyét a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) foglalja el. (Tölgyesi 1979) A bugaci Nagylegelő legnagyobb részét ez az asszociáció alkotja. Barber csapdáimata Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszék Kutatóháza előtt lévő karám mellett raktam le. 8. Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae Soó (1938) 1940 - homoki legelő Az előző társulást a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Bugaci Erdei Iskola és Oktatóközpontjától északra is megcsapdáztam. 9. Homoki lucernás A lucerna egységnyi területről legnagyobb termést adó, nagy fehérjetartalmú takarmánynövény. Homokvidékre leggyakrabban a gyengébb talajokat is jól tűrő homoki lucernát (Medicago varia) ültetik, amelyatakarmánylucerna (Medicago sativa) és a sárkerep lucerna {Medicagofalcata) természetes hibridje. (Kruppa 2012) A vetésre a kisvasút móricgáti megállója mellett bukkantam rá, talajcsapdáimat a széli zónájában ástam le. 10. Fraxino pannonicae-Alnetum Soó & Járai- Komlódi in Járai-Komlódi 1958 - éger-kőris láperdő E növénytársulás az Alföld szubkontinentálisszubmediterrán középső régiójában, a láperdők elterjedésének déli határán fordul elő. (Borhidi 2003) A homokhát mélyebb, vizenyősebb területein keletkezett kőrises égerlápok azonális klimax társulásnak tekinthetők. (Gaskóné 1987) A láperdő talaja mára már teljesen kiszáradt, lombkoronaszintjét az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) uralja, alatta gyér cserjeszint tenyészik. (Tölgyesi 1979) A turjánerdő Pásztormúzeum mögötti részén sörcsapdáztam. 11. Populo canescenti-Quercetum roboris (Hargitai 1940) Borhidi in Borhidi & Kevey 1996- Duna-Tisza közi, szürke nyáras pusztai tölgyes A Duna-Tisza köze pusztai tölgyeseire jellemző a fehér (Populus alba) és szürke nyár (Populus canescens) állandó jelenléte. A közönséges boróka CJuniperus communis) az árnyékolást nehezen viseli, ezért kiszorul az idősebb állományokból. (Borhidi 2003) A nyílt homoki tölgyesek szárazak, leggyakrabban kisebb mozaikokat alkotnak (Jakucs 1991), legimpozánsabb képviselőjük a lovarda mellett látható, ahol talajcsapdákat és palackcsapdákat is elhelyeztem. 12. Populo canescenti-Quercetum roboris (Hargitai 1940) Borhidi in Borhidi & Kevey 1996- Duna-Tisza közi, szürke nyáras pusztai tölgyes Az előző társulásnak egy fiatalabb foltja a bugaci Nagyerdő széli zónájában tenyészik, ahova mindkét típusú csapdáimat telepítettem. 13. Populo canescenti-Quercetum roboris (Hargitai 1940) Borhidi in Borhidi & Kevey 1996- Duna-Tisza közi, szürke nyáras pusztai tölgyes Ennél az állománynál a lombkoronaszintet kizárólag a fehér nyár (Populus alba) alkotja, melyekre palackcsapdákat akasztottam fel. 14. Vegyes faj összetételű ültetett lombos erdő A bugaci Nagyerdő vegyes fajösszetételű ültetett lombos erdőállományában palackcsapda- sort létesítettem. Az általam vizsgált társulások alapadatait az 1. táblázat tatalmazza. 370
