A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Kókai Károly - Albert András - Kasza Ferenc: Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája. Adatok a Tisza-Maros szögből
Kókai - Albert - Kasza Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája és a Füvészkertben biztos fészkelő. Rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactylá) Szintén a feltételezett, alkalmi költőfaj státuszba soroltuk be a fajt, a Budzsáki-erdőben fordulhat elő megtelepedése. Függőcinege [Remiz pendulinus) Biztos költő az Iván-kubikot övező fákon, állományát 2-3 párra becsüljük. Számuka fészkelési időszak második felében rendre kissé emelkedik. Kis őrgébics [Lanius minor) 1979. július 21-én a ponttérképes felméréskor a Budzsáki-erdő szélén 15 pld. kis őrgébicset figyeltünk meg. Az utóbbi években 5 párra becsülhető állománya. Budzsáki-erdő: 2 pár, Iván- kubik környéke: 2 pár, a Száritó közeli fasor 1 pár. Fenyőszajkó [Nucifraga caryocatactes) Ritka madárfaj Szőregen, Bakacsi Gábor figyelt meg egy példányt Dorozsmán 1987. november 16-án. Holló [Corvus corax) E nagytestű varjúféle a térségben biztos fészkelő, mi azért soroltuk az alkalmi, feltételezett költő madarak közé, mert nem biztos, hogy Szőreg közigazgatási határain belül is van fészke. A terület nyugati, délnyugati felén valószínűleg az Újszentiván határában költő hollók járnak át. A kérdéses fészkű hollópár a terület keleti feléhez köthető: vagy a szőregi Kisréti-erdőben fészkel vagy a szomszédos, de már Kübekházához tartozó négyzet alakú erdőben. A település felett is rendszeresen megfigyelhetők, sokszor kis magasságban is átrepülő hollók. Pásztormadár [Sturnus roseus) 2002. május 25-én a „MMM" program végzése közben egy húszas pásztormadár csapat repült a régi temesvári vasúti töltés fölött, nyugati irányban. Sárgacsőrű kenderike [Carduelisflavirostris) Két megfigyelési adatunk van, az egyik 1988 telén (sajnos napra pontosan nincs feljegyezve] a Kamaratöltés nyugati felén megfigyelt példány. A másik 2012. február 24., Külsőugar 26 pld. Keresztcsőrű [Loxia curvirostra) Ritka madárfaj Szőregen, egyetlen adata belterületen: 2008. augusztus 30., 3 példány. Kissé különös látvány volt a teljes lombozatú diófán mozgó keresztcsőrűek látványa. Citromsármány [Emberiza citrinella) Ez a korábban szórványos előfordulású énekes állománya enyhe emelkedő tendenciát mutat. 2-3 párra becsüljük a fészkelő párok számát, fő előfordulási helye a Kamaratöltés nyugati fele. Emlősök (Mammalia) 46 emlősfajt észleltünk eddig, ebből 41 faj állandó, szaporodó populációt képez, 2 alkalmi előforduló, 3 fajt pedig a nem besorolható státuszúak közé tettünk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a terület közvetlen határán volt az észlelés, a vizsgált területen belül nem, és az adott faj (akár regionális] ritkasága miatt nem mertük az állandó kategóriába tenni, a kis testméret miatt az alkalmi előfordulók közé sem. Egyébként a 46 faj igen jónak számít a Dél-Alföldön, országosan ismert védett területeken van csak hasonló emlős fajszám. (Kókai - Bakacsi 2012] Az emlősatlasz (Bihari et al. 2007] országos faunisztikai összegzésében a 41-53 közötti fajszámot veszi a legfelsőbb kategóriának. Az emlősfajok között az általános elterjedé- sűek mellett vannak vizes élőhelyhez köthetők (pl. vízi denevér, közönséges kószapocok, közönséges vidra], vannak vizes, pusztai élőhelyhez köthetők (pl. güzüegér, hermelin, molnárgörény, aranysakál] és ami igazán „megdobja” az emlős fajszámot, és regionális szinten nem is túl gyakoriak, az erdei fajok (pl. mogyorós pele, vöröshátú erdei pocok, sárganyakú erdei egér, nyuszt, dámszarvas], A területen előforduló emlősök közül faunisztikai érdekességet főleg ez utóbbiak jelentenek. Természetvédelmi jelentőséggel pedig az emlős ragadozók védett fajai bírnak. 352
