A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Kókai Károly - Albert András - Kasza Ferenc: Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája. Adatok a Tisza-Maros szögből
Kókai - Albert - Kasza Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája Eredmények A vizsgált időszakban összesen 274 gerinces állatfaj került meg Szőreg közigazgatási területéről, illetve közvetlen határából. Osztályonkénti megoszlása a következő: halak 10 faj, kétéltűek 12 faj (illetve állandósult faj hibrid}, hüllők 3 faj, madarak 203 faj, emlősök 46 faj. Ezen fajokat 3 nagy faunatáblázatban foglaltuk össze. A többi három osztálynál külön státusz megnevezés nem történt, csupán annyi: előfordul-e vagy sem. A madarak természetesen kivételek, itt a következőket különítettük el: költő fajok, alkalmi fészkelők, kóborlók (költési időben is előfordulnak, de nagy bizonyossággal nem fészkelnek itt), vonulók és ritka előfordulók (csak egy megfigyelési adattal rendelkezünk róluk). A nagyobb testű, jól detektálható és nem túl gyakori fészkelő madaraknál adunk meg csak becsült állomány adatot. Az emlősöket állandó, alkalmi előforduló, és a később megmagyarázandó „nem besorolható státuszú" kategóriákba soroltuk. Szövegesen csak azon gerinces fajokról írunk, melyeknek természetvédelmi és/vagy faunisztikai jelentőségük van. Ez a jelentőség természetesen elsősorban regionális szinten értendő (Csongrád megye, Dél-Alföld), de reményeink szerint lesz olyan adatunk, amelyet országos szinten is érdemes figyelembe venni. Halak [Pisces) A csekély számú (és alacsony vízszintre hajlamos) állandó vízterület miatt csupán 10 fajt észleltünk. (1. faunatáblázat) Ezek közül 5 az őshonos halfaj és 5 az adventív, faunaidegen faj, ami már első ránézésre sem mutat túl nagy természetvédelmi értéket. Még rosszabb a helyzet, ha az egyedszámokat nézzük : pl. kishal merítővei a megfogott egyedek 80-90 %-a adventív halfaj. Közülük is dominálnak az apró fiatal egyedek, ami az élőhelyük nem túlságosan kedvező állapotát jelzi. Egyetlen fajt érdemes közülük kiemelni. Kurta baing (Leucaspius delineatus) A Deszk - Szőreg - Kübekháza főcsatorna északi feléből került elő 3 példány még 2007-ben ebből az apró pontyféléből. Az egyetlen védett halfaj a szőregi faunában. Itteni élőhelye: a vízinövényekkel benőtt Alföldi csatorna a szakiroda- lom szerint (Harka - Sallai 2004) tipikusnak mondható. Elgondolkoztató azonban, mennyi lenne ebből az őshonos kis halból, ha nem lenne teli az említett csatorna pl. razbórával (Pseudorasbora parva). Kétéltűek (Amphibia) 12 kétéltű faj (ebbe beleszámoltatik a kecskebéka is) került elő a területről (1. faunatáblázat). Gyakorlatilag az összes, Alföldön előforduló faj előfordult. Ez azt mutatja, hogy ennek a gerinces osztálynak a fajai jól kihasználják a kisméretű állandó, illetve az időszakos vizes élőhelyeket is. Mivel a halaknál említett környezeti tényezők (aszályos évek) rájuk is hatnak, bizonyos egymást követő években hatalmas lehet egyes kétéltűek állományának változása. Jó példa erre a barna varangy (Bufo bufő). 2009-ig nem észleltük a területen, ekkor jelent meg először, a 2010. és 2011. évben viszont tömegessé vált. A szövegesen említendő fajok a következők. Pettyes gőte (Triturus vulgaris) A két gőtefaj közül talán ez a kisebb számban előforduló, Szőreg belterületén és Cserőkén is megfigyeltük a faj egyedeit. A legkisebb vizes gödröt is képes hasznosítani. Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) A Kárpát-medence bennszülött kétélűje, komoly természetvédelmi jelentőséggel bír. (Juhász 2009) Előkerült Szőreg belterületén és Cserőkén mesterséges kis tavakból, és Szőreg-Dorozsmán vizesárokból. Mocsári béka (Rana arvalis) A legkevesebb előfordulási adatunk erről a kétéltű fajról van. 2006-ban és 2007-ben fordult elő Szőreg belterületén. Valahonnan ezek az egyedek is származtak, nem valószínű, hogy akár 10-20 km-t is „vándoroltak” volna. Valószínű, hogy van egy kisebb állománya a település közigazgatási területén belül, csak még 343
