A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Nátyi Róbert: A Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungáriáé a magyar szent királyokkal az esztergomi misekönyvben
Nátyi Róbert A Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungáriáé ... az ábrázolás pénzeinket. Mátyás király 1468-as pénzreformja következményeként Szent László alakja lekerült a pénzérmék nagy részéről, és ugyanakkor Mária alakja a Patrona Hungáriáé fölirattal vált uralkodóvá. Ezt a Nagy Lajos pénzreformja óta nem látott hatalmas változást a kutatók különböző módon magyarázzák. Elsőként Balogh Jolán Mátyás személyes vallásosságával magyarázta. (Balogh 1985, 268) Kerny Terézia a jelenség értrlmét abban látja, hogy Mátyás az 1471-72-es összeesküvés miatti fölháborodásában „elfordulhatott a nemzeti vonatkozású patrónustól”. (Kerny 1993,39) Marosi Ernő problémásnak érzi a Hartvik-féle Szent István legendát, mint forrást az új pénz megjelenésével kapcsolatba hozni. Azt sem tartja valószínűnek, hogy Szent László tiszteletét újra Szent Istváné váltotta volna fel. (Marosi 1995,83) Legutoljára Kerny annak a véleményének adott hangot, hogy „ebben e politikai pragmatizmust sem nélkülöző választásban, többszörös áttételen keresztül, a Szent István által Szűz Máriának fölajánlott Magyar Királyságot (vagyis az ország címerét) a holdsarlós Napbaöltözött Asszony alakjával elegyített Magyarok Nagyasszonya szimbolizálta, László pedig a Szűz Mária országának a védelmezője” lett. (Kerny 2008, 397) Az 1500-as évek elején, mikor címlapképünk készült, a János Jelenések könyvében megidézett „Mulier amicta sole"-ból eredeztethető Napbaöltözött Asszony holdsarlóját könnyen azonosították a törökök félholdjával, ami fölött Isten anyja győzedelmeskedik. Vizsgált korszakunkban érthető történelmi okokból tehát, az ábrázolás- már addig is mintegy fél évszázada meglévő- törökellenes védő funkciója tovább erősödött. Érdekes irodalmi párhuzamát találjuk ennek a gondolatnak Bánffy Gergely (Caelius Pannonius) a Monte Celion lévő pálos kolostor perjelének egyik művében (Collectanea in Sacram Apocalypsin Divi Joannis Apostoli et Evangélistáé dilecti a domino Jesu Christo. Roma, 1500. (További kiadásai: U. ott, 1510. Páris, 1541. Velencze, 1547. és 1571. és Nagyszombat, 1672. és 1682). Művében Caaelius elsősorban a török hódítástól félti a kereszténységet, illetve a Jelenések Könyve 12. fejezetéhez fűzött kommentárjában hitet tesz a szeplőtelen fogantatás tana mellett. (Dám 1955,47) 1.kép Egységes kompozícióba szerkesztve, a magyar „háromkirályok” és Szűz Mária, mint Magyarország védői, jelenlegi ismereteink szerinti legkorábbi hazai ábrázolása az esztergomi misekönyvben található ( Missalesecundum chorum almae ecclesiae Strigoniensis. [Lugduni], 1501, [Jacques Sacon],3 [1. kép] A későbbi évszázadokban ez az ábrázolás elképesztő mennyiségű emléken jelenik meg, hiszen a jezsuiták irányításával végbement ellenreformációs propagandának is egyik fontos pillére volt a Patrona Hungáriáé gondolat felélesztése. A magyar nemzeti múltat összekapcsolták a katolicizmus alaptételeivel. Az ilyen, a jezsuitáktól ihletettábrázolásokon a Magyar szentek együtt védik Magyarországot Máriával, vagy oltalma alatt kormányozzák az országot (Vásárhelyi Gergely perikopáskönyvének címlapja vagy a Justus van der Nypoort által készített Calendarium Tyrnaviense címlapja, Pázmány Péter Kalauzának másodikkiadásához (1623] készültcímlapstb.]. Ezen ábrázolásoknak Galavics Géza a következő 3 Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, jelz.: Inc.XVI. 1.114 330
