A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)

A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Kőfalviné Ónodi Márta: Móra-kultusz Kiskunfélegyházán

Kőfalviné Ónodi Márta

Móra-kultusz Kiskunfélegyházán.

régi keletű a Petőfi szülőhelye körül zajló vita, ennek ellenére Petőfi személye a félegyházi és az országos köztudatban mindig is köthető volt a városhoz. Ezzel szemben a Móra-kultusz helyi kibontakozása csak az 1920-as évek végére tehető. Valószínűleg az írónak az a gesztusa, hogy 1933. január 22-én, az öregdiákok által rendezett ünnepélyen a város nyilvánossága előtt kijelentette abbéli óhaját, hogy halála után testét a félegyházi Alsótemetőben helyezzék örök nyugalomra, hozzájárult ahhoz, hogy a település magát „Móra városaiként kezdte aposztrofálni. Ez a folyamat az író 1934. február 8-án bekövetkezett halála után erősödött fel, talán azt ellensúlyozandó, hogy Móra hamvait mégis csak a szegedi temető fogadta be. Az első, 1934-es idegenforgalmat erősítő, kiskun jelleget kidomborító Félegyházi Nap kapcsán jelent meg először a helyi sajtóban nyomatékosan és a két irodalmi nagyságot összekapcsolva a „Félegyháza Petőfi és Móra városa" motívum. [Kőfalviné 2012, 223) A város jeles szülöttei, nagy fiai kultuszának ápolását hangsúlyozandó, az első Félegyházi Napon különböző méretű Petőfi és Móra Ferenc gipszöntvény-plaketteket árusítottak, melyeket helyi mesterek készítettek.6 Szintén ezen a rendezvényen egy félegyházi amatőr festő visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványt is azzal ajánlották az érdeklődők figyelmébe, hogy „Móra Ferenc röviddel a halála előtt ragyogó előszót írt a könyvecskébe. Alkalmi emléknek is kiválóan alkalmas.”7

Szintén közvetlenül Móra halála után öltött testet egy korábban megszületett gondolat: az egykori gimnazistákból szerveződött Öreg Diákok köre 1934-ben hozta létre a Móra Ferenc Társaságot, melynek célja volt az irodalom és a művészet művelése és pártolása mellett a helyi tehetségek ki- bontakozásának elősegítése, valamint Móra Ferenc emlékének ápolása, a Móra-irodalom támogatása, népszerűsítése és terjesztése, úgy helyileg, mint országosan. A célok között szerepelt továbbá egy Móra-múzeum és egy Móra-szobor felállítása, illetve a népkönyvtár ügyének felkarolása is.8

6 Félegyházi Közlöny 1934. augusztus 5. 1-2. A Félegyházi Nap

7 Félegyházi Közlöny 1934. szeptember 2. 3. Különös figyelmet érdemelnek

8 MNL BKML V. 175. b. Kiskunfélegyháza Város

Az 1934 őszi bemutatkozó díszközgyűléstől kezdődően évi rendszerességgel tartottak felolvasó üléseket, megemlékezéseket, emlékünnepélyeket, irodalmi délutánokat, tudományos, művészeti, irodalmi, történeti, földrajzi, néprajzi témájú és Mórával kapcsolatos előadásokat, székfoglalókat. Önálló folyóiratuk Búzamezők címmel jelent meg. 1942-től a közkönyvtári feladatok ellátását is magukra vállalták. A Társaság ténylegesen tíz évig, 1944-ig működött, a háborús körülmények miatt tevékenysége a későbbiekben akadozott, majd 1948-ban hivatalosan is feloszlatták.9

A második világháború után a félegyházi Móra-kultusz első hajtása volt a Móra Ferenc Népi Kollégium megalakítása. Az általuk használt épület falán 1947-ben díszes Móra Ferenc névtáblát helyeztek el, ez az idők során eltűnt, évtizedekkel később pótlólag emléktáblával jelölték az épületet. Az intézmény 1949-ben megszűnt, beolvadt az államilag fenntartott egységes diákotthoni hálózatba. (Urbán 2005,134)

Érdekes színfoltja a korai Móra-tiszteletnek, hogy 1946-ban a Szabadság téri Általános Iskolában már Móra Ferenc Úttörőcsapatot szerveztek, később pediga Bajcsy-Zsilinszky Általános Iskola úttörőcsapata viselte Móra Ferenc nevét.10 11

Az 1950-es években kissé fellendült a helyi Móra-kultusz, ezt tanúsítja, hogy 1950-ben a város egyik közterét Móra Ferencről nevezték el. Egy rövid, 3 éves időszaktól eltekintve a mai napig így hívják ezt a közterületet. [Fekete 2001,138-139)

Ezen a téren működött a korábbi Ipartestületi székházban a városi kultúrház, ezt- talán a Móra téri elhelyezés miatt- már elég korán Móra Művelődési Otthonnak kezdték hívni. A név, immár Móra Ferenc Művelődési Házként állandósult az 1950-es évek közepétől, mikor is az intézmény átköltözött a Korona Szálló épületébe, ahol 2015-ben is működik. A Művelődési Központ egészen a közelmúltig viselte a város nagy szülöttének nevét.11

Móra halálának 20. évfordulóján 1954-ben került előtérbe a régi adósság törlesztése,

Polgármesteri Hivatalánakiratai. Közigazgatási iratok.

4804/1934. A Móra Ferenc Társaság alapszabálya

9 MNL BKML XIV. 90. Fekete János kiskunfélegyházi helytörténész letétbe helyezett iratai [a továbbiakban: XIV. 90.) VVTA/26.

10 MNL BKML XIV. 90. VVTA/26.

11 MNL BKML XIV. 90. VVTA/26.

320