A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Mészáros Márta: Móra Ferenc félegyházi életének kutatói
Mészáros Márta Móra Ferenc félegyházi életének kutatói 1927-ben összegezték, amikor írói munkásságának 25 éves jubileumát ünnepelték. Ekkor jelent meg Juhász Gyula írása is Móra Ferenc ezeregy élete címmel, mintáz első, gyermekkorát megidéző életrajzi írás. (Juhász 1927,372-374) A kiskunfélegyházi képviselőtestület ebben az évben díszpolgárává választotta a neves írót, a Daru utcát, amelyben Móra gyermekéveit töltötte Móra Ferenc utcára keresztelték át.3 A díszpolgári oklevelet 1929-ben adták át Mórának, ekkor a házat, amelynek helyén állt a sokszor emlegetett családi fészek, emléktáblával tisztelték meg. Az 1932-ben megtartott 30 éves jubileumi ünnepség alkalmával összegyűjtött visszaemlékezések és méltatások tovább bővítették a Móra-életművet.4 A családjára, gyermekkorára, a szülővárosban töltött diákéveire vonatkozó ismeretek azonban elsősorban Móra Ferenctől származtak az életút összegzői számára. Gyermekkorának bús-könnyes vagy éppen vidám eseményeit írásaiba szőtte és örökítette meg, vagy kiváló társasági emberként elmesélte, és már anekdotaként tartották számon köreiben. Móra Ferenc gyermekkorának felidézésére kortársak is vállalkoztak, így többször készült interjú a félegyházi Csillag (Piktor) Józseffel, aki szívesen mesélt együtt töltött fiatalkorukról, a neves íróhoz kötődő emlékeiről.5 * 1934. február 8-án bekövetkezett haláláról és életútjának, munkásságának méltatásáról a félegyházi és a szegedi újságok mellett az országos 3 A kiskunfélegyházi képviselőtestület 1927. december 28-án rendkívüli közgyűlésen választotta meg Móra Ferencet a város díszpolgárává - MOL BKML Kf. Közgyűlési jegyzőkönyv 412/1927. 4 Akkor jelent meg az Emlékkönyv Móra Ferenc 30 éves írói jubileumára című kiadvány. (Budapest, 1932] Benne: Herczeg Ferenc: Valaki megérkezett; VoiNOViCHGéza: Móra Ferenc; Juhász Gyula: Móra Ferenc ezeregy élete; Túri Béla: Móra Ferenc; Czakó Elemér: Móra Ferenc jubiláns ünneplése az Otthon-Körben című írások. 5 A Kecskeméti Lapokban 1929. június 14-én megjelent interjúban Csillag (Piktor] Jóska mesél az együtt töltött időkről, amikor még katonásdit játszottak Móra Ferenccel. 1929. november 24-én megjelent Félegyházi Közlönyben Csillag József Nyolcvan év után címmel visszaemlékezett a Móra családra és Móra Ferenchez kötődő gyermekkori élményeire. 1934-ban Csillag József: Régi szelek szárnyán címmel rövid visszaemlékezése megjelent a Kiskunfélegyháza című városismertető kiadványban (Mezősi Károly szerk., Feuer Nyomda kiadó, 54 p.] sajtóban, szakfolyóiratokban és hazánk különböző részein megjelent egyéb híradásokban lehetett olvasni. Kiskunfélegyházán a Félegyházi Közlöny és a Csonkamagyarországgyászkeretes oldalain tudták meg az olvasók a szomorú hírt. Az utóbbi helyi újságban jelent meg Mezősi Károly fiatal tanárember tollából Móra Ferenc életútjának ismertetése, Félegyházához fűződő szoros kapcsolata, valamint az azóta is beteljesületlen vágy, hogy a neves író hamvait szülővárosa szeretné örök nyugalomra helyezni. (Mezősi 1934,1-2) Mezősi Károly ekkor már az oktatói munkája mellett helytörténeti kutatásokat is folytatott, de Móra Ferenc félegyházi élete még hosszú évekig nem került az érdeklődésének középpontjába. Húsz évvel később azonban az újabb Móra- évforduló arra késztette, hogy az anekdotákon és visszaemlékezéseken alapuló Móra életút Félegyházához kötődő szakaszát tudományos kutatómódszerrel feltárja és hiteles adatokra alapozva bemutassa. Móra Ferenc félegyházi életének első kutatója: Mezősi Károly ACsongrád megyei Földeákon 1907. január 15-én született Metzner Károly, 1920-ban költözött szüleivel Kiskunfélegyházára. A helyi gimnáziumban tett érettségi vizsgát 1924-ben, ezt követően a szegedi egyetemen diplomázott, majd bölcsészdoktorrá avatták 1928-ban. A Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző-Intézetben, mint magyar-történelem szakos középiskolai tanár kezdte meg sikeres oktatói munkája mellette kutatói pályafutását is. 1933-ban nevét Mezősire magyarosította. Helytörténeti kutatásaiból az 1930-as évek elejétől előadásokat tartott és megjelentek első publikációi is. (Közli Urbánné 1996, 8-15,15-26) A Csonkamagyarország című hetilapban jelent meg Móra Ferenc halálakor nekrológja, amelyben az író méltatása mellett a temetésről és a végrendeletről is szólt. (Mezősi 1934/a, 1-2.) Ugyanebben az esztendőben rendezték meg Félegyházán az első Kiskun napok programsorozatot. E jeles alkalomra adták ki a Kiskunfélegyháza című városismertető kiadványt, amelynek szerkesztője 310
