A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
NÉPRAJZ - Mód László: Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19. század végén és a 20. század első felében
Mód László Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19. század végén és a 20. század első felében szerepet játszotta korábban vidéken élők nosztalgiája is. Az 1880-as évek végén a fővárosban már megrendezték a Budapesti Munkáskor első szüreti estélyét is, amely hasonló elemekből épült fel. A báltermet szőlőlevelekkel és szőlőfürtökkel díszítették, tisztségviselőket választottak, akik közül a csőszök feladata volt a tolvajok elfogása és bíróság elé kísérése. Úgy tűnik, hogy az 1880-as, 1890-es évek fordulóján a városokban élő társadalmi rétegek körében már a szüreti mulatságoknak egy egységes képet mutató formája létezett. (Áfra 2005; Kovács 2008] A szervezők A szüreti bálok és felvonulások meghonosításában Csongrádon az „iparos ifjak” játszottak alapvető szerepet, akik az 1890-es évek második felében az alkalmak megszervezőiként tűntek fel az újságok hasábjain.7 A 20. század elején már helyi egyletek és szervezetek8 is részt vállaltak, amelyek közül említést érdemel az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a 48-as kör, a Katolikus Ifjúsági Egyesület, a Csongrádi Iparos Közművelődési Egyesület és a Keresztény Fogyasztási Szövetkezet.9 * Az 1920-as, az 1930-as 7 A báli meghívók tanúsága szerint a szüreti mulatságokat Szegeden is először az „iparos ifjúság" rendezte meg, ami Börcsök Vince felfogásában egyértelműen jelzi az eredetét. (Börcsök 1974, 489] 8 A két világháború közötti időszakban a szentesi határban működő gazdakörök nem csak a szüreti időszakban, hanem farsang idején, húsvétkor, illetve Katalin-nap tájékán is szerveztek mulatságokat. 9 Az egyesület 1921. február 2-án alakult meg, hivatalos működését azonban csak 1924. március 30-a után kezdhette meg. Alapszabályát a belügyminisztérium először nem fogadta el, hanem utasította a tagságot arra, hogy az 1922/7700. számú rendelet nyomán készítsenek újat. A Magyar Király szálló nagytermében tartott újjáalakuló közgyűlésen megválasztották a tíz tagú tisztikart, a huszonnégy főből álló választmányt, a számvizsgáló bizottságot és a póttagokat. Elkészítették az új alapszabályokat, amelyeket a belügyminiszter 1925. december 25-ei dátummal hagyott jóvá. A megfogalmazott célkitűzések között a homoki szőlőművelés, a gyümölcstermesztés, valamint a borkezelés fejlesztése szerepelt, aminek érdekében a tagok számára az egyesület szakmai előadásokat, gyakorlati bemutatókat kívánt szervezni. Az értékesítés elősegítése mellett igyekezett megszervezni a különböző és az 1940-es években a Csongrádi Szőlősgazdák Egyesülete szervezett rendszeresen szüreti bálokat, amelyekre meghívókat is nyomtattak. 1920-ban a Bokrosparti-Gyójai Gazdaolvasókör10 11 jegyzőkönyve is beszámolt arról, hogy a tagok szüreti mulatságot rendeztek.111931-ben az ún. Csurgói csárdában is szerveztek szüreti bált, amelynek a lebonyolítása feltehetőleg a vendéglátó helyet üzemeltető családhoz kapcsolódhatott.12 Az 1940-es évek második felében a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének csongrádi csoportja tartott szüreti mulatságot a saját székházában.13 növényvédelmi szerek, szőlőkarók, szőlővesszők és egyéb kellékek beszerzését. Az alapszabályzat kimondta azt, hogy az egyesület próbál egy helyiséget fenntartani, újságokra, szaklapokra előfizetni. A belépés minden nagykorú, önrendelkezési joggal bíró magyar állampolgár, illetve a szőlőművelés iránt érdeklődést tanúsító gazdatársulás, szövetkezet és részvénytársaság számára nyitott volt. Az egyesület rendszeresen szervezett előadásokat, bálokat, 1926-ban pedig, az első világháború idején a szőlők között álló Szent Orbán- szobor mellől elszállított harang helyett újat szerzett be. 1934 januárjában az egyesület székházat vásárolt magának, amihez a magyar állam 3000 pengő támogatással járult hozzá. 1936 augusztusában az épület udvarán aszalót építettek, amelynek a teljesítménye húsz óránként hét mázsa gyümölcs volt. Dudás Lajos: Szőlősgazdák egyesülete. Csongrád 1991. március 1.3. 10 1908-ban jött létre Boér Antal és Drózdik János tanyai tanítók, illetve a Csongrádi Gazdasági Egyesület hathatós közreműködésének köszönhetően a bokrosparti iskolában, ahol 46 személy vett részt az alakuló közgyűlésen. 1912-ben felépült a saját székháza is, amelynek a felavatására a vármegye tisztikara is felvonult. Az 1910-es években kitartó küzdelmet folytatott a tanyai központ Bokroson történő kialakítása érdekében, ugyanakkor próbálta a szőlő- és gyümölcstermelés értékesítési lehetőségeit javítani. Rendszeresen szervezett háziipari tanfolyamokat, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható ismeretek közvetítőivé váltak. Az olvasókör megemlékezett a nemzeti ünnepekről, rendszeresen szervezett bálokat, amelyek nemcsak szórakozási, hanem fontos közösségi alkalmakként is funkcionáltak egyben. Könyvtárat is kialakított, amelynek állománya vásárlás és adományozás útján gyarapodott. (Erdélyi 1997,179-186] 11 Buzder Lajosné kutatásai során olyan bokrosi adatközlőket talált, aki arra emlékeztek vissza, hogy a különböző vagyoni helyzetű társadalmi csoportok külön szüreti mulatságot szerveztek. A módos, tehetős gazdák a gazdakörben, a szegényebbek pedig kocsmában rendezték meg a bált. 12 Csongrádi Újság 1931. szeptember 3. 6. 13 Csongrádi Kis Újság 1947. szeptember 18. 3. 250
