A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Lajkó Orsolya: Feneette műemlék, a kis zsuzsu. Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról
Lajkó Orsolya Feneette műemlék, a kis zsuzsu -Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról A Szent Demeter templom építéstörténete A Szt. Demeter templom első írásos említése az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben olvasható (györffy 1963,902)! A templom és a torony építéstörténetét Cs. Sebestyén Károly kutatásai nyomán ismerjük, aki hét építési korszakot határozott meg (cs. Sebestyén 1927,188). Periodizációja - jobb híján - ma is elfogadott, de a templom felépülésének 11. századi időpontját és a korai szakaszokra vonatkozó időrendjét vitatja a kutatás (kozák 1968, 143-148; HORVÁTH 1983,324-325; uő 2000,369).1 2 3 1. A legkorábbi templom egyenes szentélyzáró- dású, egyhajós, a 13. század közepén épült (Kozák 1968,148). AII. építési periódusban, valószínűen egy korábbi sekrestye alapfalait felhasználva, északi oldalára egy tornyot (Dömötör-torony) emeltek. A torony román kori alsó négyszögletes része a legkorábbi, míg a felső gótikus emeletrészek ráépítésére egy következő bővítés eredményeként, még a 13. század folyamán került sor.3 2. A14. század elején a templomfalakat és a szentélyt magasítják, támpillérekkel erősítik, a hajó és a szentély boltozatot kap, a toronyra új emelet épül, falait megvastagítják, négyszögletűre alakítják.4 A14. század folyamán a szentély déli oldalán - az északi párjaként - egy új toronnyal bővül az épületegyüttes (cs. Sebestyén 1927,192-193). Átépül a hajó is, háromhajós csarnoktemplomot alakítanak ki, a szegedi vár templomának pillérekkel osztott csarnokszerkezetéhez hasonlóan (Horváth 2014, 56-57). 3. A 14. század végén, Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején (1387-1437), a templom új, a nyolcszög három oldalával záródó (poligonális), nagyobb, szentélyt kap (cs. Sebestyén 1927,195- 196). Ebben a formájában közel 100 évig áll fenn, az 1444. évi földrengés döntötte le vagy lebontották. 1 Szeged egyházhatóságilag ekkor a bács-kalocsai érsekséghez tartozott [Reizner III. 1899-1900, 5]. 2 CS. Sebestyén Károly a templom felépülését első beszámolóiban a 12. század végére - 13. század elejére tette, majd később ezen véleményét módosítva a 11. századra helyezte (CS. Sebestyén 1927,190). 3 Feltehetően nem egy ütemben történt, mintázta 2014. évi falkutatási eredmények valószínűsítették (gere 2015, 7-8). 4 Ekkor tűnik el a ma ismert, rekonstruált formája, mintegy 600 évre, a szemünk elől. A pusztulást csak a torony(ok) éli(k) túl.5 4. A15. század végén épül fel az utolsó középkori templom. Gyökeresen átalakítva a korábbi alaprajzot, egy szentélykörüljárós csarnoktemplomot építenek, de nem az eddigi hajók helyén, hanem a torony(ok) mögött, olymódon, hogy a torony(pár) az új épület nyugati homlokzatán, az előcsarnok két oldalán kap helyet. A templom oldalfalai a főpárkányvonaláig, illetve a toronyra ráépített hatodik emelet a barokk templom bontásáig marad fenn.6 5. 1501-ben, Lukács zágrábi püspök adományából egy, Mária tiszteletére szentelt kápolnát (Boldogasszony-kápolna) építettek a nyugati homlokzat és az északi torony sarkához kapcsolódóan (cs. Sebestyén 1938, 57-59)7 1543-ban, a török elfoglalja a várost, felgyújtja a templomot, de nem rombolja le teljesen (reizner 1899-1900, III. 6). Nincs adatunk arra, mire használták a hódoltság 143 éve alatt a templomot. 6. A 18. században megvan a templom - ahogy Móra Ferenc írja -, de nincs templom formája. Tornya van, de teteje nincs, a mennyezet bedőlt s az Úristen kiköltözött belőle. A török világ viselte meg, de a németek bántak el vele (Móra 1936,156-157). Az itt állomásozó katonaság sóraktárnak használta az épületet, majd 1718-ban a püspöknek adta át. 1723-ban a Csanádi püspök székesegyháza lett (Cs. Sebestyén 1927,202). A piaristák 1720-ban kaptak plébánosi és oktatási jogot, iskolájuk és rendházuk itt épült fel (Máté 2014.a, 16). 7. A század közepén (1725-1749) kezdődött meg a templom barokk stílusú átalakítása. A középkori csarnokhajót elbontják, oldalfalait felhasználva, a korábbi szakaszbeosztást és a külső gótikus támpilléreket megtartva, a hajóban belső bordatartópilléreket építve, alakítják ki az új alaprajzi formát. Az épületegyüttes keleti irányba bővül, új szentélyt kap, két oldalán egy-egy, a plébánia és a piarista rendház sekrestyéjével. A gótikus toronyra új emeletek kerülnek (7-8.), a tetejét hagyma alakú sisakkal fedik. 5 Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy ezt követően újjáépül-e a déli torony. 6 A máriacelli kegykép vedutája 1709-ben a tornyon hat emeleti ablakot ábrázol (Máté 2014.b, 281,1. ábra). 7 Megjelenéséről, alakjáról nincs pontos adatunk (CS. Sebestyén 1938, 62). A kápolnát feltehetően a barokk templom teljes befejezése után, a 18. század folyamán bontják el. 172
