A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
Juhász Antal 80 éves
Juhász Antal 80 éves Juhász Antal pályafutását az elmúlt másfél évtizedben többen is méltatták. [A teljesség igénye nélkül: Bárth János tizenöt éve, születésnapja alkalmából az Ethnika II. évfolyamának 4. számában A Dél-Alföld etnográfusa. A 65 éves Juhász Antal köszöntése címmel, Péter László 2004-ben A szegedi táj vonzásában című kötet előszavában, ifj. Lele József, Szabó Ferenc és mások a Határjáró című, 70. születésnapjára kiadott, köszöntő kötetben.] Juhász Antal munkásságában, egész életében meghatározó a szegedi tájhoz való kötődés. „Szegeden végeztem gimnáziumi és egyetemi tanulmányaimat. A gimnáziumi érettségiig, 1953 nyaráig a Szegeddel határos Sándorfalván laktunk, de a diákköri élmények, főként a meghatározó egyetemi évek a Városhoz kötnek. Visszatekintve úgy érzem, hogy kettős kötődés: a szegedi és gyermek- s ifjúkorom falusi kötődése alakította életemet és pályámat."-V állottá 1999-ben. (Szeged. A Város folyóirata, 11. évf. 12, 119.) A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, 1957-ben a Szegedi Tudományegyetemen szerzett magyar-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet. Még abban az évben a Móra Ferenc Múzeum munkatársa lett, ahol több mint harminc éven át - 1991-ig gondozta a néprajzi gyűjteményt muzeológusként, majd osztályvezetői, igazgatóhelyettesi rangban is. 1991-1998 között a Szegedi Tudományegyetem (akkor még József Attila Tudományegyetem) Néprajzi Tanszékének vezetője, 1998-tól visszavonulásáig oktatója volt. 1995 óta egyetemi magántanár. 1961-ben Bálint Sándor néprajzprofesszornál Régi vízi élet és kihalt szegedi faiparágak című dolgozatával szerzett egyetemi doktorátust, A Szeged környékének településnéprajza és népi építészete című kandidátusi disszertációját 1986-ban védte meg. Egyetemi magántanári habilitációját a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte 1995-ben Migráció és település a Duna- Tisza közén a XIX-XX. században című előadásával. 2003-ban a Duna-Tisza közi migrációs folyamatokat feltáró értekezésével elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia doktora tudományos fokozatot. Disszertációja A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre címmel 2005-ben látott napvilágot. Tudományos érdeklődésének középpontjában kezdettől a szegedi táj paraszti kultúrája és társadalma áll. Fő kutatási területei: a dél-alföldi tanyák településnéprajza, népi építészet, kézművesség, népi társadalom és életmód, migrációs folyamatok a tájon. Muzeológusként értékes kisipari műhelyfelszerelésekkel, a paraszti gazdálkodást és életmódot reprezentáló tárgyakkal gyarapította jelentősen a néprajzi gyűjteményt. A gyűjtőútjain készített, archivált fényképfelvételeinek száma több ezerre rúg, valamennyi hiteles forrása a 20. század második felében élt, főként Szeged környéki parasztcsaládok életmódjának. Múzeumi évei alatt három állandó ( Szeged környéki népélet - 1968; Csongrád megyei parasztbátorok és népviseletek - 1978; Csongrád megye népművészete - 1991) és számos időszaki kiállítást rendezett, nevéhez fűződik az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi falujának telepítési terve és több házának berendezése is. Tudományos munkásságát közel kétszáz tanulmány fémjelzi, melyekkel részben az általa tisztelt elődök: Tömörkény István, Bálint Sándor munkáihoz kapcsolódik, részben a dél-alföldi néprajzi kutatások új irányait jelöli ki. A szakmai folyóiratokban, múzeumi évkönyvekben és tanulmánykötetekben publikált dolgozatai mellett több önálló kötete is megjelent. Tanyakutatásainak legteljesebb termése a Móra Ferenc Múzeum évkönyv sorozatában önálló kötetként megj elent, A szegedi táj tanyái című munkája (MFMÉ1982/83- 2, Szeged, 1989,270 p.). A hajdani szegedi tanyavilág népéletéről szóló írásai Település és közösség címmel 1993-ban a Debreceni Tudományegyetem Folklór és Etnográfia című sorozatában jelentek meg önállóan. 2004-ben a Bába Kiadó jelentette meg/1 szegedi táj vonzásában című tanulmánykötetét, ugyanott jelent meg 2011-ben a Parasztok, pásztorok, kézművesek című cikkgyűjteménye. 15
