A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

RÉGÉSZET - Varga Sándor: Árpád-kori telepjelenségek az M43 autópálya 20. lelőhelyén

Árpád-kori telepjelenségek az M43 autópálya 20. lelőhelyén1 Varga Sándor A lelőhely előkerülésének körülményei és a feltárás menete A lelőhely próba, majd megelőző feltárását, az M43 autópálya beruházásához kapcsolódó, a tervezett autópálya és a Makót keletről elkerülő főút összeköttetését biztosító útszakasz kivite­lezése tette szükségessé (1. tábla 1). A lelőhely a várostól északra, az Igási út elágazásától mintegy 3 km-re, a Makót Hód­mezővásárhellyel összekötő műút két oldalán található (1. tábla 2). A feltárás kiterjedését befolyásolta, hogy ezen a szakaszon nem új nyomvonalon, hanem a régi műutat felhasz­nálva, azt kiszélesítve és megfelelő teherbí­rásra megerősítve tervezték az új út kialakí­tását. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a műút keleti oldalán, annak közvetlen közelében húzódik a Makó-Hódmezővásárhely közötti vasúti szárnyvonal, aminek eredményeként az aszfaltút keleti oldalán mindössze kb. 10 méter szélességben volt lehetőség dolgozni. A területen elsőként Balogh Csilla végzett feltárást 2008. október 14. és november 13. között, aminek során az út mindkét oldalán egy késő szarmata településrészlet került fel­tárásra.1 2 Ezt követően, 2009 tavaszán Fogas Ottó végzett pár napos ásatást, hogy lehatárolja a lelőhely északi és déli széleit. A megkutatott részeken régészeti korú jelenségek nem kerül­1 A lelőhelyről szóló rövid jelentés: Balogh-Paluch 2009,26-27. 2 A lelőhely szarmata jelenségeinek és leletanyagának feldolgozását Heipl Mónika végezte el. tek elő. A műúttól keletre található szelvény déli irányú bővítése, illetve a 20. lelőhely délke­leti végében, a terepbejárások során előkerült, a szarmata településtől elkülönülő Árpád-kori település feltárása azonban már Paluch Tibor irányításával zajlott, 2009. április 20. és május 14. között. Miután ez utóbbi területen szar­mata korra keltezhető leletanyag egyáltalán nem került elő, illetve a két szelvény között egy nagyobb hiátus mutatkozott, az elkülönülő szel­vényszakasz területről napvilágot látott telep­jelenségek és a belőlük származó leletanyag az M43 20. lelőhely II. felület néven került doku­mentálásra, leltározásra (2. tábla 1]. A szintén 2009 folyamán elvégzett, tényleges 20. lelőhely délkeleti bővítése során ugyanakkor a szarmata jelenségektől délre, azoktól elkülönülve, szórt elrendezésben néhány újabb Árpád-kori lelet­anyagot tartalmazó jelenség, illetve több lelet nélküli objektum látott napvilágot (2. tábla 2).3 Összességében tehát a három ásatás folya­mán 7013 m2-i területen 168 jelenség látott napvilágot, amelyek közül 28 volt Árpád-kori. Ezen kívül a szarmata teleprészlettől elkülö­nülő, az Árpád-kori jelenségek környezetében további 22, korhatározó leletanyag hiányában ismeretlen korúnak meghatározott jelenség vált ismerté, amelyek szintén az egykori tele­pülés részei lehettek. Jelen tanulmányban a lelőhelyről előkerült Árpád-kori jelenségek és 3 Ezen jelenségeket, bár a 20. lelőhelynél kerültek doku­mentálásra, leltározásra a feldolgozás során én a II. felületként elkülönített lelőhelyhez soroltam. 253

Next

/
Thumbnails
Contents