A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK - Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: Hogyan hat a 21. században a Munkácsy-imázs? A 2012-es szegedi Munkácsy-kiállítás kommunikációja
Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin Hogyan hat a 21. században a Munkácsy-imázs? Úgy gondoltuk, hogy kreatív, jól átgondolt kommunikációs stratégia szükséges, mely egyedi ötletekkel hívja fel a figyelmet a tárlatra, egyúttal pedig markánsan különíti el a létrejövő kiállítást a korábbitól. Előzmények Az előzmények számbavételénél le kell szögeznünk: az elmúlt években több nagyszabású, sikeres kiállítást rendezett a Móra Ferenc Múzeum, melyek helyi és országos szinten is komoly médiavisszhangot keltettek. Az egyedi kommunikációs ötleteknek, kreatív megoldásoknak köszönhetően a kiállítások ideje alatt folyamatosan „napirenden” lehetett tartani az adott tárlat ügyét, s ezáltal különböző célcsoportokat volt képes bevonzani az intézmény a Kultúrpalota, a Vármúzeum vagy éppen a Fekete ház falai közé. Az utóbbi évek nagy kiállításai között említhető a 2005-ös Chagall-, a 2006-os Dali-, a 2008-as Vasarely-, a 2010-es Capa- és a 2011- es Csontváry-kiállítás.1 Az alábbiakban a Dali és a Csontváry tárlatok kommunikációjáról ejtünk szót bővebben. Kiemelkedően újszerű kommunikációs szemléletmód jellemezte a 2006-os Salvador Dali-kiállítást, melyet 7 hetes nyitva tartása alatt 23 ezren láttak. A különleges kommunikációs megoldásoknak köszönhetően folyamatos sajtóérdeklődés mellett folyt a munka, 18 rendezvényt, sajtóeseményt bonyolítottak le a szervezők. Ezek között említhetjük a Somogyi utca átnevezését: a kiállítóhely utcáját a tárlat idejére szimbolikusan Dali utcának nevezték át, illetve a bohém életvitelű művész tiszteletére elkészített Dali menüt és kelyhet ehettek az érdeklődők Szegeden. 1 1 Chagall „Odüsszeia". Vármúzeum, 2005. szeptemberoktóber; Salvador Dali „Az aranykor" - grafikai sorozatok világirodalmi művekhez. Fekete ház 2006. szeptemberoktóber; Vasarely. 2008. február-március; Robert Capa (A Magyar Nemzeti Múzeum vendégkiállítása) 2010. február-április; Csontváry. 2011. október-december. A kommunikáció központi témája a bohémság mellett a kultikus Dali bajusz volt: a kiállításon elhelyezett bajusszal bárki fényképezkedhetett. Valamint meghirdetésre került a „Szombat esti Dali-őrület", amikor a Dali bajuszban vagy katalán sapkában érkezők ingyenesen látogathatták meg a tárlatot. Az esemény óriási médiavisszhangot kapott, csakúgy, mint az a „sztárlat- vezetés”, mely során Gesztesi Károly színművész mutatta be a kiállítást saját élményei alapján. A regionális és helyi rádiókban a nap Dali- idézetével, valamint humoros Dali-sztorikkal foglalkozó műsorokat hallhattak a szegediek, így folyamatosan impulzusokat kaptak a kiállításról. A közelmúlt legsikeresebb kiállításaként érdemes megemlíteni a Csontváry-tárlatot, mely 2011. október és december között 25 ezer látogatót vonzott. A kiállított festmények a pécsi Csontváry Múzeum állandó kiállításának darabjai, tehát egész évben hozzáférhetőek a hazai látogatók számára. Ez a helyzet újfajta kommunikációs stratégiát igényelt: kiemelt jelentőséget kaptak a szokványostól eltérő kommunikációs megoldások. A tárlat központi elemét a Csontváry által használt „napút” kifejezés és a festő pszichéje jelentette. A legnagyobb médiaérdeklődést Csontváry önarcképének megnapoztatása váltotta ki: a festményt negyedórára a Móra- múzeum kupolacsarnokában helyezték el a múzeum munkatársai, hogy a festő Tivadar- napon 15 perces napfényfürdőt vehessen. Emellett pszichológiai jellegű előadás is várta a látogatókat, ahol a skizoid hajlamú művész pszichés problémáinak nyomába eredtek az érdeklődők egy klinikai szakpszichológus segítségével. A MúzeumCaféval együttműködésben szervezett beszélgetésen pedig arról beszéltek a kulturális újságírók, hogy miért nem lett világhírű Csontváry? Megfordult a kiállításon az éppen akkor frissen Magyar Kupát nyert szegedi vízilabda együttes - ennek köszönhetően a tárlat nem csak a kultúra-, hanem a sportrovatokban is megjelent. 576
