A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter: Csanádpalota-Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása - előzetes jelentés a 2011-2013. évi ásatások eredményeiről
Szeverényi - Priskin - Czukor Csanádpalota - Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása A csanádpalotai földvár funkciója a kutatás jelenlegi fázisában még nem határozható meg pontosan. A nyomvonalon feltárt objektumok egyrészt a védelmi funkciót és annak összetettségét és szervezettségét támasztják alá, másrészt a strukturált depók nagy száma rituális cselekményekre, vagy szertartásokra engednek következtetni. Kifejezetten házként, lakóépületként értelmezhető objektumokat nem figyeltünk meg a feltárt területen. A földvár központi, ovális részének kutatása során is főként az erődítés szerkezetére vonatkozóan kaptunk adatokat. Az intenzív terepbejárások adatainak térképre vitelét követően kimutathatók leletanyag sűrűsödések a központi részen, amelyek utalhatnak épületekre is. Ezeknek a jelenségeknek az alátámasztására magnetométeres felmérést végeztünk, azonban ezen adatok kiértékelése még folyamatban van, így ezekről csak a kutatás későbbi fázisában kapunk információkat. Összefoglalva, nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy a korábbi, a földvárrendszer megismerése előtt megformált véleményekkel ellentétben, miszerint a korszak elitje nem kapcsolható erődítései vagy mérete alapján kiemelkedő telepekhez (V. Szabó 2004a, 148-149; 2004b, 92 - bár ez a következő, Gáva-korszakra még igaz marad), a csanádpalotai földvár és egykorú társai a korszak politikai egységeinek (ún. főnökségi jellegű társadalmak: Service 1962; Carneiro 1981; Earle 1997; de vö. Pauketat 2007; Brück - Fontijn 2013) a központjai, az akkori társadalmi-politikai elit lakhelyei, és/vagy e közösségek rituális-cere- moniális központjai lehettek. Megjelenésük beleilleszkedik egy hosszabb időszakot átívelő mintázatba, amely során a településszerkezet - és feltehetőleg az azt létrehozó társadalom - ciklikus változásokon ment keresztül. A középső bronzkorban a társadalmak vezető rétegének lakhelyei a tellek és erődített magaslati telepek lehettek (a Maros-vidékhez ld. pl. O’Shea 2011; általában: Szeverényi - Kulcsár 2012; P. Fischl et al. 2013). Ezek a késő bronzkor kezdetére nagyrészt elpusztulnak, és a halomsíros korszakban egy lazább település- hálózat alakult ki (ld. pl. Sánta 2010; P. Fischl et al. 2013, 358-361). Ezt i.e. 1300 körül egy újabb településkoncentrációs folyamat váltotta fel, amelynek eredményeként jöttek létre a fent említett földvárak (Lichtenstein - Rózsa 2008; Rózsa 2010; Czukoretal. 2013; Priskin et al. 2013). A késő bronzkori településszerkezeti, társadalmi és gazdasági változások vizsgálatának első lépése volt az M43 55. lelőhely feltárása, melyet további, több fázisban végrehajtott terepi kutatások követtek és követnek a jövőben is. A bronzkori leletanyag elsődleges feldolgozását és a késő bronzkori objektumok értékelését követően egy többlépcsős, intenzív terepi kutatást készítettünk elő a késő bronzkori földvár nyomvonalon kívül eső területén. Célunk a földvár pontos kiterjedésének, funkciójának, a megtelepedés jellegének és a feltételezett késő bronzkori települési hierarchiában elfoglalt helyének meghatározása. Ez utóbbihoz szükséges a földvár szűkebb és tágabb környezetében található, azonos korú, erődítetlen telepek felmérése is, amelyekről részben már rendelkezünk adatokkal. A településszerkezeti kutatásokon keresztül a késő bronzkori gazdaság és társadalom berendezkedését és működését kívánjuk a jövőben vizsgálni. A 2012 elején megkezdett kutatásban terepbejárásokat, műszeres méréseket4 végeztünk, továbbá 2013-ban az ovális központi rész erődítésének szerkezetét sáncátvágással kutattuk.5 A Csong- rád megyei késő bronzkori településszerkezeti kutatásokra létrehozott „Zárt terek - nyitott határok” projekt reményeink szerint további jelentős adatokkal szolgál majd a korszak társadalmáról. 4 Itt szeretnénk megköszönni a kutatásban nyújtott segítséget a Pazirik Kft-nek (légifelvételek készítése], az Archeodata Kft-nak (magnetométeres felmérés), Bácskái Istvánnak (fémdetektoros kutatás) és a Teszt Kft-nek (geológiai fúrások). 5 Az ásatást az NKA, a Móra Ferenc Múzeum, valamint a Duna Aszfalt támogatta. A munkálatokban részt vett régész munkatársként Szalontai Csaba, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemek és az Université Paris IPanthéon-Sorbonne régészhallgatói, akiknek szintén köszönet jár munkájukért. 55
