A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

MÚZEUMPEDAGÓGIA - Krassói Anikó — Medgyesi Konstantin: Mi van a fejekben? Múzeum, imázs és az Y generáció. A „Múzeumba-járás” című kurzus hallgatóinak múzeumképe

Mi van a fejekben? Múzeum, imázs és az Y-generáció I. A „Múzeumba-járás” című kurzus hallgatóinak múzeumképe Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin A szerzők több kutatást folytatnak, mely vizs­gálódások középpontjában az áll, hogy milyen a múzeumok mint közgyűjtemények, intézmé­nyek imázsa a középiskolások és az egyetemis­ták fejében. Az imázs fogalmán azon elképzelések, véle­mények összességét értjük, ami az emberekben objektív vagy szubjektív benyomások alapján alakul ki. Imázs, amit az emberek gondolnak, éreznek, hisznek és érzékelnek intézményről, cégről, termékről és márkáról. Kutatásaink azt az alapkérdést feszegetik, hogy jelenleg mi van az ifjú generációk fejében a múzeumi imázs vonatkozásában, de ezzel párhuzamosan azt is próbáljuk feltárni, hogy miként formálódott így ez a kép. E tanulmány is - s reményeink szerint az ezt követő publiká­cióink is - igyekszenek válaszokat adni arra a kérdésre, miszerint milyen elemekből áll össze a múzeum-brand? Milyen tényezők befolyásol­ták ennek a képnek a kialakulását? Sajnálatosan megállapítható már előzetesen: e fiatal, fiatal-felnőtt generációkban sokkal „porosabb” múzeum-kép él, mint a mai magyar muzeológiai, múzeumi valóság. Nagy kérdés, miért van az ifjúság fejében még egy korábbi állapot, miért rögzült egy régebbi arculat? Amerikai pszichológusok kutatásai nyomán megjelent az Y-generáció1 fogalma. Jól látható, a mai fiatal felnőttek másképp kommunikálnak egymással, más eszközökkel tartják egymással a kapcsolatot, kapcsolatteremtéseik során más 1 Az 1978-1995 között született korosztályról van szó. (K. K. A. - M. K.) típusú elemek fedezhetőek fel. Megjelent és meglehetősen szétválik az online és az offline világ. A szülők és pedagógusok folyamatosan azzal szembesülnek, hogy - túl a természete­sen megjelenő generációs különbségek okozta problémákon - olyan új típusú kommunikációs kultúra és virtuális világ jelent meg, mely sok szempontból új helyzetet teremt. A hétköznapi kommunikációs helyzeteket ugyanúgy befo­lyásolja, mint a nevelést, oktatást, az értékek átadását. (Tari 2010) Ezzel párhuzamosan érdekes megfigyelni, hogy kognitív szinten miként változik a tudás- szerzés módja. A fiatalok rövid ideig tartó, ám különböző impulzusokat párhuzamosan képe­sek befogadni. Olyan figyelemmegosztásra képesek, mely a felnőtt korosztály tanulásszer­vezési tapasztalataitól idegen és szokatlan. Átalakulóban van az információfeldolgozás sebessége, veszélyeztetve annak elmélyülését. Gyökeresen változik meg az információszerzés csatornája. A felnövekvő nemzedékek évszáza­dokon át saját tapasztalatokból, élethelyzetek­ből, a felnőtt közvetítése révén szerezték meg a szükséges információkat. Ez mára jelentősen elválik a felnőtt tudásától és tapasztalataitól. Az internet segítségével a fiatalnak bármikor lehetősége nyílik a tudás megszerzésére, nincs szüksége a felnőtt segítségére. így válik a tanu­lási technikák módja is konfliktusforrássá a generációk között. Szintén nehézséget jelent, ahogyan változó­ban van a biztos életstratégiák átadásának lehe­tősége. A felnőtt feladata (volt) azokat a taná­csokat, életvezetési technikákat megosztani a következő nemzedékkel, melyeket követve a 551

Next

/
Thumbnails
Contents