A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter: Csanádpalota-Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása - előzetes jelentés a 2011-2013. évi ásatások eredményeiről
Szeverényi - Priskin - Czukor Csanádpalota - Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása további magyarázatra szorul, mivel a fajösszetétel inkább a későbbi korok növénytermesztési kultúrájára utal. A lelőhely értelmezésének kérdése Több kérdés is felmerül a település, illetve az árokrendszer jellegének, szerepének, funkciójának meghatározásakor. Az első értelmezési lehetőség a védelmi funkcióval bíró földvár, amelyet többszörös sánc- és árokrendszer vesz körül. Az U- és V-keresztmetszetű árkokról - különösen nagyobb méret esetében - általában feltételezhető a védelmi funkció, főleg akkor, ha sánccal együtt fordulnak elő (Keeley - Fontana - Quick 2007, 58-62). Ugyanakkor az utóbbi időben több esetben is joggal megkérdőjeleződött az őskori erődített települések valódi védelmi funkciója (pl. Hill 1995; Szeverényi - Kulcsár 2012, 291-292), és minden egyes esetet érdemes egyénileg megvizsgálni (Harding 2006; Harding - Sievers - Venclová 2006). Csanád- palota-Juhász T. tanya esetében arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a legkülső erődítés hossza óriási, és egy támadás esetén gyakorlatilag védhetetlen lenne, még akkor is, ha egy sánc is társult hozzá. Ez a funkció csupán a legbelső, kettős árokkal és sánccal védett ovális területre lehet igaz, a földvár többi részére nem. Ugyanakkor az árkok mérete jóval meghaladja az állattartáshoz szükséges karámok méretét, és megépítésük is jóval több erőforrást igényelt. További kétségeket vet fel a korábban már említett házak, építmények eddigi hiánya a feltárt területen, valamint az itt talált objektumok egy részének különleges leletanyaga. Ezeket a gödröket véleményünk szerint ún. strukturált depóként (structured deposition) lehet értelmezni. Ezek olyan leletanyagot tartalmazó objektumok, ahol „az anyagi kultúra megfelelő elemeinek deponálását bizonyos [kulturális] szabályok irányítják” (Richards - Thomas 1984, 207; ld. még Garrow 2012). Az ezekben a gödrökben talált leletanyag nem véletlenszerűen kidobott szemét, hanem szándékos deponálás eredménye, és feltételezhetően bizonyos rituális cselekmények vagy lakomák [feasting) (ld. legutóbb Kalla - Raczky - V. Szabó 2013) eredménye lehetett. Ezt a fajta rituális cselekménysorozatot erősítik meg a korszakban elterjedt edénydepók is (pl. Kállay 1986; Hellebrandt 1990; V. Szabó 2004b; Nagy 2013), amelyek szintén leginkább a BD-HA1 korszakra korlátozódnak (V. Szabó 2004b, 92). Természetesen az ilyen jellegű deponálások meglétét Csanádpalotán további részletes elemzések kell hogy bizonyítsák, azonban jelenlétük arra enged következtetni, hogy a lelőhely fontos rituális, ceremoniális központ (is) lehetett. A csanádpalotai nagy kiterjedésű késő bronzkori földvár nem áll egyedül. A korszakban egy nagyobb területre (Csongrád, Békés, Arad és Temes/Timiç megyékre) kiterjedő földvárrendszer figyelhető meg, amelynek ez is része lehetett. Műholdas és légifelvételek (pl. Czajlik 2006), illetve terepi kutatások alapján az elmúlt években Lichtenstein László és Rózsa Zoltán több földvárat is azonosítottak a Dél-Alföldön (Lichteinstein - Rózsa 2008). A magyarországi területekre vonatkozóan kb. 40 lelőhelyről gyűjtöttek információkat (Rózsa 2010, 11), a terepbejárási adatok, illetve azok hiánya miatt azonban ezeknek csak egy része sorolható egyértelműen a vizsgált periódusba, a többi bizonytalan korú. Csongrád megyében további, ebbe a korba tartozó lelőhely Makó- Rákos-Császárvár, míg Békés megyében például Orosháza-Nagytatársánc (Banner 1939) vagy Végegyháza-Zsibrik-domb (Lichtenstein - Rózsa 2008; Milo et al. 2009). A határ túloldalán, Ternes megyében Corne$ti/Zsadány- Iarcuri (RO) lelőhelyen évek óta nemzetközi kutatások keretében végeznek terepi munkákat (pl. HEBE - SZENTMIKLOSI - WlECKEN 2008; Szentmiklosi et al. 2011). A lelőhely érdekessége, hogy ez a késő bronzkori földvárrendszer legnagyobb kiterjedésű települése (1722 hektár). Arad megyében szintén folytak kutatások a kb. 220 hektár kiterjedésű Sántana/ Újszentanna-Cetatea Veche (RO) (Rusu - Dörner - Ordentlich 1999; Gogâltan - Sava 2010) és Munar/Munár (RO) földvárakon.3 3 Victor Sava szíves szóbeli közlése. 54
