A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter: Csanádpalota-Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása - előzetes jelentés a 2011-2013. évi ásatások eredményeiről
Szeverényi - Priskin - Czukor Csanádpalota - Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása kívül-belül és törésen sötétszürke, simított felületű, tört kerámiával soványított, ívelt nyakú, kihajló peremű edény összeillő oldal- és peremtöredékei alsó és felső fülcsonkkal. A felső fülcsonk felett a peremből felfelé kihúzott, háromszög alakú „kígyófej protomé” látható, rajta besimított vonalakkal és beböködött pontokból álló körmintával. Hasonló minta található a nyakon kívül, a fül alatt is. Az alsó fülcsonk két oldalát függőleges, besimított vonalak díszítik (12. kép 1). A 101. objektumból származik egy hasonló, kívül-belül sötétbarna, törésfelületén fekete színű, „kígyófej formájú protomé”, amelyen a csapolás töredéke is megtalálható. Felülnézetből rombusz alakú, felszínén középen beszúrt pontsorból álló díszítés található, felette és alatta vízszintes vonalakkal díszített (12. kép 2). Hasonló fülkiképzés és díszítés került elő Temesvár- Újtesöld/Timi$oara-Fratelia (RO) lelőhelyen (Szentmiklosi 2009, Pl. 123. 3, Pl. 148. 9], Cruceni-Belegis kontextusban. A 23. árokból került elő továbbá egy kívül- belül világosbarna, törésfelületén fekete színű, jól kiégetett, vékony falú, nagyobb tárolóedény oldaltöredéke. Külső oldala vízszintesen körbefutó, besimított vonalakkal díszített, alatta háromszög alakú besimításokkal, amely többszörös zegzug vagy girland motívum részlete lehet (14. kép 3]. A díszítés párhuzamai ismertek pl. Bégaszuszány/Susani (RO) halomsírjának anyagából (Stratan - Vulpe 1977, Taf. 22. 176), Polgár-M3-29. lelőhelyről (V. Szabó 2004b, 8. kép 12), Tiszaladány-Nagyhomokos- ról (V. Szabó 2004b, 10. kép 2) vagy Csorváról (Trogmayer 1963, Taf. 20. 8). A lelőhelyen gyakori az edények vállán a vízszintes (14. kép 4) és függőleges kannelúrázás, amely szintén a BD-HA1 korszak elterjedt mintakincsébe tartozik. Egy kívül barna, belül világosbarna, szürke foltos, törésfelületén szürke színű, jól kiégetett, közepesen vastag falú edény perem, nyak és oldaltöredéke a 262. objektumból került elő (15. kép 2) csakúgy, mint egy kívül-belül vörösesbarna, törésfelületén szürke színű, jól kiégetett, de rossz megtartású, közepesen vastag falú nagy edény peremtöredéke (15. kép 3). Mindkét töredéknél a perem enyhén kihajló, és háromszög alakú bütyök díszíti. Az ilyen bütykös perem elterjedt volt már a Koszider korszak ovális testű, ívelt nyakú fazekain, és az alföldi halomsíros leletanyagban is, de párhuzama ismert pl. a tiszacsegei edénydepóból is (V. Szabó 2004b, 9. kép 9,12). A kerámiaanyag előzetes elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy a legtöbb párhuzam a magyarországi Pre-Gáva időszak (korábban Csórva csoport: Trogmayer 1963; 1992; összefoglalóan: V. Szabó 1996), illetve a Bánátból ismert Cruceni-Belegis II típus (Gumä 1993; 1997; Szentmiklosi 2009) anyagában található. E leletanyag elterjedési területe a Tisza- vidék, valamint a Dél-Alföld jelentős része (V. Szabó 2004a, 168, 13. kép), azonban hasonló anyag észak felé egészen Dél-Lengyelországig követhető (pl. Przybyla 2005). Ennek fényében a csanádpalotai lelőhely a késő bronzkor középső fázisára, a BD-HA1 korszakra tehető, kb. az i.e. 1300-1100 időszakra. Az abszolút dátumokat a lelőhelyről származó minták folyamatban lévő radiokarbon datálása segítségével pontosíthatjuk majd a közeljövőben. A feltárás során napvilágra került összesen 48 bronzeszköz és 4 bronz salak. Az épen maradt bronz tárgyak között találunk két nyílhegyet, két bronz karperecét, egy bronz tokos baltát, egy lapos baltát, egy bronzkést, három bronztűt és két spirálisan csavart bronz drótot. A bronztárgyak nagy részét 37 darab kisebb, azonosíthatatlan töredék képviseli. A bronzeszközök talán legszebb darabja a 407. gödörből előkerült, egyedi, egyenes hátú, nyélnyújtványos bronzkés, csúcsa felé vékonyodó pengével. Markolatát kétoldalt karcolt vonalkötegekkel díszített csontlemezek borítják, amelyeket három szegeccsel rögzítettek a bronz nyélnyújtványhoz (13. kép 2). A késő bronzkori objektumok közül 42 tartalmazott kőanyagot, összesen 243 darabot. Típusonkénti megoszlásuk a következő: az őrléshez köthető marokkövek és őrlőlapok száma 87, a fenő-/csiszolókövek, csiszolt kőeszközök száma 26, emellett két darab öntőminta, 52