A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
NÉPRAJZ - Vukov Anikó Veronika: Egy kéziratos könyv bemutatása - A folklorizáció példái a 19. század végéről
Vukov Anikó Veronika Egy kéziratos könyv bemutatása - a folklorizáció példái a 19. század végéről Láthattuk, hogy a Csató-kézirat repertoárja már nem vethető össze a 16-18. század kéziratos anyagát rögzítő gyűjtemények adataival (Régi Magyar Költők Tára, Stoll-bibliográfia); a „forrásokat" már a kor népszerű műdalai közt kell keresnünk. A kézirat vizsgálata során figyelhető meg a katona-közeg átvivő szerepe: a népköltészeti, a közköltészeti és a műköltészeti szövegeket egyaránt - egymással 'intenzív' kölcsönhatásban - forgalmazza. Az irodalmikulturális összefüggéseket Küllős Imola megfogalmazásában U-alakú közlekedőedény (Küllős 2004, 19) szemlélteti leginkább; így tehát az elit és a népi kultúra erőterei között a populáris kultúra területe szerepel átvivő zónaként. A katonaélet olyan közeget jelentett, melyben az elitkultúra esztétikai szelekciója során megjelent „irodalmi népiesség" stílusát képviselő költői művek a populáris kultúra, illetve közköltészet szféráján belül érvényesülhettek. A folklorizáció kérdése, mivel a „népi kultúrát megújító forrásaként felfedező reformkor” (Milbacher 2000, 28) irodalmi törekvései már lezajlottak, új szemponttal bővül a 19. század végi kézirat vizsgálatakor, melynek tartalma sok újdonságot mutat a korábban keletkezett kéziratokhoz képest. A Csató-könyv példáin keresztül tanúi lehettünk annak a folyamatnak, amikor a közösség „ráismer” népköltészetének elemeire, illetve azonosul a népies műdalok világával, bevonja azt a reperoárjába, ilyen módon pedig „visszafolklorizálja” azt. Mindezt erősíti a megzenésítés, melynek köszönhetően rohamosan terjedtek a dalok. E rekonstruálható folyamat révén a fent említett U-alakú modell körré alakul át.17 A tanulmányban bemutatott folklorizációs példák kutatásában kétségkívül problémaként jelenik meg, hogy „nincsen mód a folklorizálódás térbeliségének (elterjedésének) egy-egy adott idő17 A levonható tanulság e megfogalmazása után bukkantam Katona Imre már említett Petőfi-tanulmányában tett megállapítására, mely szerint „Esetenként valóságos körforgás keletkezik: Petőfi néptől kölcsönzött helye irodalmibb alakban kerül vissza a szóbeliségbe." E kijelentés esetünkben a többi műköltői szövegre is egyaránt érvényes. pontban (időszakban) való állapotát rögzíteni” - írja Biernaczky a már idézett tanulmányában. Amint pedig lábjegyzetként megjegyzi: „a teljes forrásanyag feldolgozása előtt semmiképpen, de lehet, hogy utána sem sikerülhet, mivel teljesen véletlenszerű, hogy honnan mit gyűjtöttek, illetve mi maradt fenn a kéziratos gyűjtésekből.” (Biernaczky 1973, 363). Ez a körülmény (amely lehet a vizsgálat problémája, de nem hiányossága), azt jelenti, hogy az elemzés során a folklorizáció aktusának lehetőségeit és a fent említett körülményeket egyaránt csak hipotézisként említhetjük. A fentiekben megismerhettük egy paraszti kézirat vizsgálatának tanulságait, valamint a bevezető áttekintésben a különböző kézirattípusokat illető kutatásokat. A Csató-kézirat jelenleg múzeumi gyűjtemény darabja, mely kapcsán vetül fel a módszertani kérdés: hogyan mutatható be a tárgy által hordozott információ különlegessége az érdeklődők számára? Kéziratok gyakran szerepelnek hely- és irodalomtörténeti témájú kiállításokban; ez esetekben a szerző személye, illetve a dokumentum történeti jelentősége adja a tárgy specifikumát. Egy folklorizálódott műköltői verset tartalmazó paraszti kézirat esetében - melynek vizsgálata a folklór és az irodalomtörténet határterületén mozog - leginkább az információtöbblet átadása jelenik meg szükségletként. Be kell mutatni a kézirat lehetséges keletkezési körülményeit, a műköltői eredetit és átvételének alkalmait; ennek mentén jelenik meg a tárgy (kézirat, könyv) érdekességként. Az ilyen jellegű kéziratok bemutatása során maga a szemlélő is 'alkalmi kutatóvá’ válik, amint elmerül a kor sajátosságaiban, megismeri a rá jellemző kulturális folyamatokat. A kéziratok reprezentációjához jelentős többletet adhat a digitális megjelenítettség; mind egy esetleges kiállítótérben (pl. érintő- képernyőn lapozható a dokumentum másolata) mind pedig egy majdani on-line adattár létrehozása kapcsán, ahol kulcsszavas kereső- program segítheti a kutatók és az érdeklődők tájékozódását. 519
