A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

NÉPRAJZ - Vukov Anikó Veronika: Egy kéziratos könyv bemutatása - A folklorizáció példái a 19. század végéről

Vukov Anikó Veronika

Egy kéziratos könyv bemutatása - a folklorizáció példái a 19. század végéről

további munkáit nem végezhette el; 1883-ban hunyt el. (Szinnyei 1980-81,1185)8

5] Szintén a Dali címet viseli a ez a vers is:

„Fütyöl a szél az idő már őszre jár Szeb hazában megy vigadni a madár Én is menék de mi haszna ha velem Akar hova eljő a bús szerelem

2 Volt nekem egy volt nekem egy virágom Lesem vetem eisern hoztam de bánom Mesze estünk távolestünk egymástól Én a sajó partján ő a tiszán tál

3 Széthúlott az árvalányhaj elveszet Bánat felhő borítja be az egett Sok sírásom meglátszik az ugaron Énis szétdúlt nyágodalmam siratom

4 Azt kérdezi az a barna kis leány Miért fáj szívem miért vagyok halvány A fáj az én bús szívemnek oj nagyon Mért nem tudod kedves babám mi bajom

5 Száraz ágon bús gerlitze turbékol Keresnék én szeretőt tsak tudnék hol Levetném én e gyász ruhát ezt a bút Vígan tűznék homlokra koszorút

Vége"

8 Bizonyára a nagysikerű megzenésítésnek tudható be, hogy a Jövendő című folyóirat Kultúrreflexiók - Száz év Hódmezővásárhely életéből című cikkében a vers szövegét is neki tulajdonítja:

„Oly forrósággal és a haza bukása felett érzett fájdalom exaltációjával, nem szólt senki lantján a húr mint az öreg Nyizsnyayén, ki elsősorban is a hazafias érzelmek tolmácsolója volt, bár forrongó lantján sírt, zokogott a szerelem viharos fájdalma is. Gitáron alkotta nótáit s könnybe lábadt szeme, midőn elcsukló, zokogó hangon szakgatta fel lelke sebeit, szíve vérét, a mindig borongó, mindig fájó reszketően hullámzó dalait. Legnagyobb dolga a magyar zene egyik legnagyobb alkotása: A mohácsi koldus. Nem állotta meg könny nélkül a szem, mikor ezt a nagy tragédiát Nyizsnyay, gitárja kíséretével elénekelte. [...] Világszerte ismerik a nagy dalt : Kitárom reszkető karom... A hazafiság forró érzése hatja ezt a nagy lendületű, hatalmas zenedrámát, amelyet akkor szerzett és irt Nyizsnyay, amikor Kossuth Lajos a forradalom után elbúcsúzott a haza határánál. Országszerte él a nép nyelvén az »Elátkozom ezt a cudar világot...«, s még vagy 150 népdal, meleg, igazérzésű, szivettépő remekmunka." (jövendő 1912.18.]

A számozás is jelöli, hogy ugyanazon vers strófáiként énekelték a szakaszokat, amelyek két, műköltői vers összevonásából keletkeztek. Mindkettőt megtaláljuk Simonffy Kálmán 1863-ban megjelent dalgyűjteményében; a szövegek szerzői a dalok címe alatt vannak feltüntetve.

Az első a Fütyöl a szél... címet viseli; a szöveg Tóth Kálmáné [1831-1881),9 a megzenésítés pedig Simonffy munkája:

Fütyöl a szél, az idő már őszre jár,

Szebb hazába megy vigadni a madár Én is mennék, de mi haszna ha velem Akárhová eljön a bú, eljön a bús szerelem

Széthullott az árvalányhaj, elveszett

Bánatfelhők borítják be az eget.

Nagy sírásuk meglátszik az ugaron,

Én is szethullt boldogságom, boldogságom siratom

Azt kérdezi az a kedves kisleány:

Mért fáj szívem, mért vagyok oly halovány.

Az fáj az én bús szívemnek oly nagyon: Mért nem tudja az a kis lány mi bajom!

(Simonffy 1863, 24)10

9 Költő, író. Tóth Béla művelődéstörténész apja. Egy évig bencés szerzetes volt, de kilépett a rendből 1846-ban, és tanulmányai Pécsett folytatta. 1852-től a Hölgyfutár segédszerkesztője, 1856-61 között felelős szerkesztő. 1860-ban megindította a Bolond Miska című élclapot. Sajtóvétség miatt kétszer is elítélték (1861, 1862].

1864- ben megalapította a Fővárosi Lapokat. 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1861-től az MTA levelező tagja.

1865- 76 között országgyűlési képviselő, az egyesült ellenzék tagja. Az 1850-es évek egyik legnépszerűbb dalköltője. Korai versein Petőfi hatása érződik. Számos dala folklorizálódott (Temetőben láttalak meg; Felleg borult az erdőre]. Kései szerelmi költészetének bonyolultabb érzésvilágával eltávolodott korai dalainak egyszerűbb hangjától (Szerelmeim]. Hazafias verseit 1848-49 ihlette (Előre1; Mikor az akasztófákat faragták]. A Bolond Miska szerkesztőjeként szatirikus, humoros verseket is szerzett, valamint drámaíróként is elért sikereket. Művei: Egy királyné (dráma], 1859; T. K. összes költeményei 1-2 1902. (Gremsperger - Gyeskó 1999,358].

10 A kiadvány hozzáférhető az MTA Központi Könyvtárában (AKAD351803 jelzéssel].

515