A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
NÉPRAJZ - Mód László: A szegedi bor megmérettetései. Borversenyek, szőlészeti-borászati bemutatók egy alföldi városban (1875-1938)
Mód László A szegedi bor megmérettetései gyümölcsféleségekből készített párlatok minősítésére is lehetőség nyílt. Az 1880-as évek végétől a Szegedi Gazdasági Egyesület bővítette a bemutatók szerepkörét, hiszen összekapcsolta azokat különböző szőlőfajták valamint gyümölcsféleségek megjelenítésével. A Szegedi Híradó 1888-ban a Szegedi Gazdasági Egyesület által rendezett kiállítás szőlészeti és gyümölcsészeti részlegéről a következőképpen tudósított: „Barcsay Károly 28-féle fajú almát, 22-féle fajú körtét és gyönyörű őszibarackokat állított ki. Zombory Antal kiállításában 22-féle szőlő és 7-féle körtefaj van képviselve. A Zsótér Andor és Enyedi Lukácsné által kiállított almák, szőlők is sokfélék és igen szépek.”23 1901-ben a Szegedi Gazdasági Egyesület kultúrpalotában rendezett mezőgazdasági bemutatóján a homoki borokból összeállított gyűjtemény is a kiállítás részét képezte, amelyet az egykorú sajtótudósítás így jellemzett: „Hatalmas szőlőfürtök, óriási körték, hamvas őszi barackok és önmagukat kinálgató konzervek között karcsú palackokban egész légiója van a homoki boroknak.”24 Az 1930-as években szervezett nagyszabású bemutatókon (pl.: Tanyakiállítás25, Szegedi Hét26 stb.) a homoki borok is szerepeltek, a hangsúly azonban más mezőgazdasági termékek megjelenítésén volt, ami összefüggésbe hozható az értékesítési viszonyok, lehetőségek drasztikus módosulásával, megváltozásával. A borvásárok szervezésével Szegeden már az 1890-es évek közepén próbálkoztak, 23 Szegedi Híradó 1888. szeptember 30., 5. 24 Szegedi Híradó 1901. szeptember 22., 5. 25 Az első mezőgazdasági vásárral egybekötött kiállításra 1932. szeptember 7-e és 11-e között került sor a tanonciskola Eötvös utcai épületében. A szervezési feladatokat a Szegedi Gazdasági Egyesület, az Alföldi Mezőgazdasági Intézet és a Szegedi Alföldkutató Bizottság vállalta fel. (Kiss 2013,142) 26 1933 nyarán merült fel az ötlet először, hogy a szabadtéri játékokkal egyidejűleg idegenforgalmi és termék- bemutató rendezvényt szervezzenek Szegeden, amely sokféle látványosságot kínált az érdeklődők számára. A Honvéd téren nagyszabású kertészeti és gyümölcs- kiállítás kapott helyet, amit az Astoria szövőgyár épületében borkóstoló egészített ki. (Kiss 2013,144-146) rendszeressé azonban csak az 1930-as években váltak, amikor a bortermelők széles rétegeit mozgatták meg. 1933. januárjában a Szegedi Gazdasági Egyesület és a Duna-Tisza- közi Mezőgazdasági Kamara közreműködésével a Zákányi Függetlenségi és 48-as Olvasókör rendezett nagyszabású bemutatót, amelyen a bíráló bizottság 132 mintát értékelt.27 A vásároknak a célja nem volt más, mint a Szeged környékén termelt homoki borok magyarországi és külföldi piacokon történő értékesítésének a segítése, ami összekapcsolódott a borok hírnevének a megalapozásával. A szőlőbirtokosoknak arra is lehetősége nyílt, hogy szakemberek segítségével meggyőződjenek boraik szesztartalmáról. 1937-ben a Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet vizsgálati állomásának kirendeltsége bármely termelő számára a zákányi mintavásáron bemutatott bort elemezte, amiről hivatalos bizonylatot is kibocsájtott.28 Az egykorú sajtótudósítás 1935-ben a következőképpen számolt be az alkalomról: „Már reggel 9 órakor zsúfolásig megtelt a tanya ünneplőbe öltözött bortermelő gazdatársadalmával a gazdakör székházának tágas kiállítási nagyterme, ugyannyira, hogy a vásár rendezőségének valósággal gondot okozott, hogy miként helyezze el az előre nem látott nagy mennyiségben kiállított borminta készleteket. A gazdakör székháza és a zákányiskolai vasútállomás között pedig valóságos kocsitábor fejlődött fel a vásárra iparkodó kisgazdák fogataiból."29 1937-ben a Tanyai Újság hasábjain Back Károly „Borvásár" című írásában a következő módon méltatta a bemutatókat: „Az egész szegedi tanyavilág erőteljes ünnepévé színesedett a zákányi borvásár. Derék, szorgalmas, törekvő gazdatársaink kezdeményezésére közel száz fajta bormintát gyűjtöttek össze és gondoskodás történt arról, hogy a borkereskedelem képviselői tudomást szerezzenek a borvásárról.”30 1935-ben a borvásár céljai között már a szegedi borok márká27 Szegedi Napló 1933. január 10., 2. 28 Tanyai Újság 1937. január 24., 6. 29 Tanyai Újság 1935. március 17., 4. 30 Tanyai Újság 1937. március 14., 1. 489
