A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter: Csanádpalota-Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása - előzetes jelentés a 2011-2013. évi ásatások eredményeiről
Szeverényi - Priskin - Czukor Csanádpalota - Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása szarvasagancs (6. kép) és fémtárgyak láttak napvilágot. Az árok aljában és betöltésében is jelentkeztek további objektumok, kisebb és nagyobb gödrök. Fontos megemlíteni a 153. számú gödröt, amely az árok betöltésében, kb. egy méter mélységben jelentkezett (4. kép 1). A méhkas alakú gödör alját nem sikerült kibontani a magas talajvíz miatt, viszont az árok aljánál mélyebbre nyúlt. Ezek az objektumok az árok összetett használatát, történetét bizonyítják: az árok elkészítése, majd használata után, annak betemetődése/feltöltődése közben valamilyen célból újabb gödröt ástak bele. Ezeknek a leletanyaga szintén jellegzetes késő bronzkori kerámia volt, ami arra utal, hogy mindez egy régészeti korszakon belül játszódott le, de feltehetőleg több fázisban. Az árkok másik csoportját a sekély, keskeny árkok képviselik, amelyek nem illeszthetők bele az összetett erődítésrendszerbe (pl. 197-199. és 326. objektumok). A földvár nagy árkaihoz képest eltérő irányuk, illetve stratigráfiai viszonyaik alapján - sok esetben metszésben vannak azokkal, illetve egymással - esetükben valamilyen kronológiai és/vagy funkcióbeli eltérés feltételezhető (4. kép 4). Az előzetes vizsgálat szerint azonos stílusú késő bronzkori leletanyag került elő belőlük, mint a többi objektumból, így a kronológiai eltérések mértékét és magyarázatát csak a részletesebb elemzések fényében állapíthatjuk majd meg. Összességében az autópályás ásatások során a csanádpalotai erődített telep külső árkaiból mintegy 400 méternyit tártunk fel. Épített és átégett sánc nyomait nem sikerült azonosítani, feltehetőleg a hosszan elnyúló árkok mögött csupán a belőlük kitermelt földből emeltek földsáncokat, amelyek azóta erősen erodálódtak. Egyetlen, az erődítésrendszer szerkezetére utaló régészeti jelenséget sikerült megfigyelnünk: az ívelt, a nyomvonalat két helyen is metsző árok keleti végében található kaput (7-8. kép). Ezen a ponton, a nyomvonal kiszélesedésénél a félkör alakú árok megszakad egy 5 méteres szakaszon. Az árokszakaszok végénél hat nagy, kb. 50 cm átmérőjű cölöphely jelzi az egykori fa kapuszerkezetet. A kapu ÉNy-DK-i irányban biztosított átjárást az árkon. A lelőhelynek ezen a részén, a kapu környékén két gazdagabb késő bronzkori gödröt sikerült feltárnunk (439. és 474. objektumok), és a kapu körüli árokszakaszban is jelentős mennyiségű leletanyag került elő. A feltárások során 64 bronzkori leletanyagot tartalmazó gödör látott napvilágot. Ezek jellege és formája változatos: legtöbbjük ovális vagy teljesen szabálytalan, amorf alakú. Betöltésük jellege és a bennük talált leletanyag mennyisége is igen eltérő. Egyes gödrök betöltése homogén, és lelet alig található bennük, másoké komplex, rétegzett, és nagy mennyiségű leletet szolgáltattak. Ez utóbbiak közül szeretnénk kiemelni néhányat, hiszen ezek értelmezése fontos az egész település funkciójának és szerepének meghatározása szempontjából. Több komplex betöltésű gödör is tartalmazott speciális leletanyagot (pl. 44/51., 407/685. és 474/834. objektumok): nagy mennyiségű finom kerámiát, bronztárgyakat, kőeszközöket, egész agancsokat. Feltárásuk során igyekeztünk rétegkövető bontást alkalmazni, amely alapján rekonstruálható a leletek gödörbe kerülésének módja és sorrendje. A 44. gödörben (9. kép), a többrétegű betöltés felső részében egy nagy, függőleges kannelúrás, bütyökdíszes urna összeroppant darabjai, valamint közöttük kisebb bögrék töredékei kerültek elő. Az alattuk lévő rétegben, a gödör déli részében ívelten elhelyezkedő omla- dékdarabokat, közvetlenül az urna alatt pedig erősen hamus betöltést figyeltünk meg. A gödör alján további vastag, kiégett omladékdarabok jelentkeztek. A kontextus és az elszenesedett réteg alapján feltételezhető, hogy a gödörben valamilyen égetést végezhettek, amely valamiféle rítus része lehetett. Szintén különlegesnek tűnik a 4 m átmérőjű, 0,65 m mélységű 407. számú kerek gödör. Oldala rézsűs volt, aljában 3-4 teknőszerű mélyedés található. A gödörkomplexum sötétbarna betöltéséből jellegzetes, kannelúrával díszített, késő bronzkori kerámia és egy bronzkés került elő. ÉNy-i, padkás kialakítású szélénél egy paticsos omladékot figyeltünk meg, 40
