A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sallay Gergely Pál — Ujszászi Róbert: Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulat- és emlékjelvények, propaganda- és jótékonysági jelvények a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében
Sallay Gergely Pál - Ujszászi Róbert Első világháborús jelvények a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében a San Michele-hegy lábánál) 1915-1916-ban hatalmas veszteségek árán megvívott harcokat megörökítő, pajzs alakú jelvényen a 46-osok „doberdói fája" látható. A gránátszilánk- és puskagolyó-tépte szederfa a szegedi gyalogezred sorsának jelképévé vált. A fát 1916-ban kivágták és relikviaként Szegedre szállították, ma is a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében található. Az ezred másik jelvénye a görzi hídfő 1916- os elvesztése után hátravont arcvonal doberdói szakaszán, a San Michele-hegytől keletre, Görz városától délre-délkeletre fekvő Fajti Hrib magaslat és Kostanjevica falu védelmében 1916-1917-ben vívott küzdelemnek állít emléket. A jelvény sziklaormon ülő, karmai között (az ellenfelet jelképező) kígyót tartó sast ábrázol, a háttérben a Wippach patak képe látható. A 46. közös gyalogezred másik két sapka- jelvénye a gyalogsági „zászlójelvények” sorozatába illeszkedik, érdekességük az eltérő zománcszín, tudniillik a gyártó a helyes papagájzöld hajtókaszín mellett - tévedésből - sötétzöld zománcú változatban is elkészítette a jelvényt. A m. kir. 3. honvéd huszárezred ritkaság- számba menő zománcozott sapkajelvénye honvéd huszárcsákót formáz, amelyen a szegedi huszárok hadrendi száma alatt „Rajta-rajta!” csatakiáltás olvasható, ez teszi egyedivé a tipikus magyar könnyűlovassági fejfedőt ábrázoló jelvényt. Propaganda- és jótékonysági jelvények Gyűjtői szempontból az alakulatjelvényeknél kevésbé keresettek, ám nem kevésbé „színesek" a háború során kibocsátott propagandajelvények, amelyeket a rajtuk megjelenített elemek alapján meglehetősen pontosan lehet korszakolni és kategorizálni. A háborús hadüzenetet követő első napokban a Monarchiában az emberek egyszerű kivitelű jelvények, jellemzően nemzetiszínű szalagdíszek útján fejezték ki hazafias lelkesedésüket, az osztrák-magyar haderő győzelmébe vetett bizalmukat. Először műanyag (celluloid) bevonatú, egyszerű rajzú, papírbetétes kitűzők jelentek meg, amelyek osztrák, magyar, német, majd török nemzeti jelképeket, rövid jelszavakat, a központi hatalmak uralkodóit: I. Ferenc Józsefet, II. Vilmost és V. Mohamedet ábrázolták. Ezeket a jelvényeket követték a művészi értékkel még nem (vagy kevéssé) bíró, de technikailag igényesen kivitelezett zománcozott fémjelvények, amelyek a Monarchiával szövetséges államok zászlóit, címereit (vagy egyszerűen azok színeit) jelenítették meg, illetve jelmondataikkal lelkesítettek. Az utóbbiak között gyakran előfordult I. Ferenc József uralkodói jelmondata, a latin nyelvű VIRIBUS UNITIS (Egyesült erővel), illetve ritkábban ugyanennek német változata: MIT VEREINIGTEN KRÄFTEN. A gyakori jelszavak közé tartozott még a GOTT MIT UNS (Isten velünk), a DURCHHALTEN (Kitartás), a WIR MÜSSEN SIEGEN (Győznünk kell) és az IN TREUE FEST (Szilárd hűséggel). Mint látszik, a propagandajelvények jelentős része német felirattal került forgalomba osztrák és német jelvényüzemek termékeként. Miután a háború gyors befejezésének, és így a saját győzelemnek a reménye 1914 végére szertefoszlott, a második háborús évben megjelentek az ellenséggel, vagyis az antant országaival foglalkozó jelvények. Más szavakkal: a saját illetve a szövetséges német és török haderőbe vetett hit további erősítése helyett a jelvények egyre inkább az ellenfelek gúnyolásának, nevetségessé tételének eszközeivé váltak. Egészen egyszerű kivitelű, NIEDER MIT RUSSLAND és NIEDER MIT SERBIEN (Le Oroszországgal / Le Szerbiával) feliratú jelvények már 1914-ben is forgalomba kerültek. 1915-ben azonban a GOTT STRAFE ENGLAND (Isten, büntesd meg Angliát) jelszó jelent meg sok és változatos kivitelű, de nem igazán fantáziadús tervezésű zománcozott jelvényen. Ezeken leginkább a Központi Hatalmak nemzeti színei és jelképei domináltak. Olaszországnak az ellenség oldalán 1915-ben történt háborúba lépése azonban a jelvénytervezők képzelőerejét is megmozgatta. 401
