A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez
Bátyai Gitta Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez űzése mellett az összes szépségápoló szer értékesítésére is, anélkül, hogy ezzel a legitim kereskedelemnek ártanának. Lapjában a fodrászcikkek gyártóinak termékeit hirdetéssel és használati utasítással ismertesse, valamint a fodrásziparosokat szakcikkek útján a modern fodrászatra és szépségápolási cikkek kereskedésére nevelte. 1940. szeptember 23-án nyitotta meg üzletét a Széchenyi tér 2/a számú épületben. Üzletének homlokzata 11 m, belül 11x6, 5 m és további négy helyiséget bérelt. Itt működött újságjának szerkesztősége és kiadó- hivatala. A Tisza Lajos körút 19. szám alatti 19 éve fönnálló üzlete nem szűnt meg, ott férfi és női fodrászat és kozmetikai szalon működött. A megnyitáson megjelentek a Kereskedelmi és Iparkamara, az Ipartestület Fodrászipar szakosztálya küldöttei, sajtó. Ők kívántak Dudásnak sok szerencsét.”20 Hoffmann Hugóné Rosner Mária női fodrász, manikűr, kozmetikus 1919-ben kapott működési engedélyt.21 Az Iskola utca 7. szám alatt volt a szalonja, cégtársa Gaskó Béla volt.22 Társa 1921-ben elhalálozott.23 Az 1924-ben Szegeden megrendezett Baross áruvásáron már jelen volt. Porcelán figurákra különleges és szép hajdíszeket varázsolt. Vallotta, hogy nem elég mindehhez a sütővas, mert ízlés és ötletesség is kell a szalonmunkához. A közönséget különösen érdekelte a hennával bronzvörösre festett divatos frizura. Modern parókák szerepeltek e kiállításon, az összes történelmi hajviseletet nagy sikerrel képviselte a megnyitón.24 Hoffmanné 1927-ben fodrászatát a Híd utcában hirdette. A bubifrizura nagy divat volt akkoriban és közkedvelt lett a henna hajfestés is. Az arcápolás is népszerű volt műhelyében. Nagy raktára volt illatszerekből és arckrémekből. A szegedi hölgyközönség köztudomásúan az összes vidéki város között a legízlésesebb volt mind öltözködésben, mind az öltözködést kiegészítő egyéb dolgokban. Kétségtelen, hogy 20 Vidéki Fodrászok Szaklapja 1940. október 15., 1. 21 Kér. ip. Kamara IX. 201. D. He-Ki 77. 22 Szegedi Napló XLII. (1920) jan. 1,. 8. 23 Szegedi Új Nemzedék II. (1921) ápr. 6., 4. 24 Szeged XXXIV. (1924) szept.7. a ragyogó toalett hatása teljesen elmarad, ha megfelelő frizura nem díszíti a fejet. A ruhának és a hajviseletnek divatos összhangban kell lennie, hogy a hatás tökéletes legyen. A szegedi hölgyek abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a divattal mindig lépést tartó, nagy hölgyfodrász termek álltak szolgálatukra.25 „Hoffmann Hugónénak a Kállai Albert utca 1. szám alatt hölgyfodrász és manikür terme fogalom volt Szegeden. Elegáns asszonyok és leányok tapasztalatból tudták, hogy olyan nagyszerű kiszolgálásban sehol nem részesülnek, olyan kifogástalan és művészien ízléses munkát nem igen kapnak, mint Hoffmanné szalonjában: tartós ondolálást és vízondolálást a legmodernebb rendszerrel és gépekkel végezték, abszolút higiénikusan és páratlan előzékenységgel. A hölgyfodrászaton kívül a legkiválóbb magyar gyártmányú parfümök, kölnivizek, szappanok, krémek, és más piperecikkel dús raktára is a hölgyközönség rendelkezésére állt. Hoffmann Hugóné szalonjában megtalálhatták az összes legjobb magyar piperecikkeket: Baeder parfümöt, púdert, krémeket, mert a legdúsabb vidéki minta-lerakat nála volt. 1933-ban megszűnt fodrászata, már az utóda hirdeti az üzletét.”26 1930-ban határozta el a szegedi fodrász szakosztály, hogy minden évben egy napot ünneppel tölt: impozáns fölvonulással a templomban, este pedig társasvacsora keretében 2-3 legöregebb fodrásziparost oklevéllel tüntettek ki. Ez a nap a fodrászipar ünnepét jelentette. Fölhívást intéztek az Országos Mester Szövetség vezetőségéhez és tagjaihoz, hogy avassák országos ünneppé Szent Demjén és Szent Kozma vértanúk napját. A szakosztály Móra Ferenc és Steiner Miklós ajánlatára védőszentjükké választotta őket, és minden év szeptember 27-ét ünnepnappá tették.27 25 Délmagyarország. XVII. (1927) ápr. 17., 14.; Színházi Újság, 1927. jan. 25. 26 Szegedi Napló LV. (1933) jún. 15., 7. 27 A szentek életrajza röviden: Krisztus születése után a II. század derekán arab törzsből Cziliczia, Aegae nevű városában születtek. Anyjuk Theodora, foglalkozásuk pedig a testi és lelki betegek gyógyítása volt. A pogány vallású Lizias uralkodó nem jó szemmel 388
