A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez
Bátyai Gitta Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez kertes házából régi működésének színhelyére. Az elhunyt 71 évet ért meg. Az ipartestület elöljáróságának évek során buzgó tagja volt, s mint köztörvény-hatósági bizottsági tag tizenkét éven keresztül vett részt a városi közgyűléseken, ahol talpraesett fölszólalásaival becsületet szerzett nevének és a szakmának.4 Fia, Cserzy Mihály [1865-1925] mint író tűnt ki, és „Homok" néven vált ismertté. Szegeden született, és már 15 éves korában kezdett írni. Atyja borbélyüzletét néhány évi külföldi és itthoni gyakorlat után átvette, és 1922-ig vezette. Díszelnöke volt a szegedi ipartestületnek, tagja a Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint Szeged törvényhatósági bizottságának. A szegedi Dugonics Társaságnak 1904-től volt tagja. Mint író, alapos ismerője volt a szegedi magyar léleknek, és tökéletes jellemrajzolója a magyar típusok lelki és társadalmi életének. Színes ecsettel mintázta meg a tanyavilág és a kisemberek alakjait. A Vidéki Úri és Hölgyfodrászok Lapja 1937- ben az alábbiakban méltatta az ifjabb Cserzy írói tevékenységét: „Ékes tollának minden gyöngyszeme-, mint csillogó szivárvány - ékesíti Szeged, és a tanyavilág egét. Képei hatásosak és realisztikusak. Alakjait megfigyeléseinek lámpásaival érdekesen világította meg. Színes rajzban örökítette meg az alföldi betyárromantikákat is." A szegedi népélet körében vett hangulatos tárcáival mind sűrűbben jelent meg, mind a fővárosi, mind az ország nagyobb vidéki városainak szépirodalmi és napilapjaiban. Hozzávetőleg 1200 novellája és karcolata jelent meg. Állandó tárcaírója volt a Pesti Hírlapnak, a Pesti Naplónak, és Az Újságnak. írásai itthon Szegeden éppen úgy, mint országszerte keresettek voltak. Egyik legolvasottabb és legkiválóbb tárcaírónk volt. Föltűnés nélkül élt hivatásának, családjának és a magyar irodalomnak. „Ugarimádás címen dr. Szalay József kerületi rendőrkapitánnyal közösen írott három felvo- násos népies színművüket 1916-ban mutatták be a szegedi, később az ország más színpadain 4 Szegedi Napló XXXII. (1910) jan. 1., 15. is. A vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége 1908-ban a Balatonon kongresszust tartott, amelynek megírására pályázatot hirdetett. Dolgozatával az első díjat nyerte el. 1925. decemberében halt meg.”5 A fodrász szakmában kiemelkedő személy volt Kocsis Benő, kinek nagy üzlete és színházi fodrászata volt, amelyből tekintélyes föld- és házbirtokot szerzett. Később fölhagyott mesterségével, és 1933-ban, 79 éves korában elszegényedve halt meg. Utóda Róth Antal lett. A Kossuth-párti Gera István, mindig magyaros ruhájával, szónoki képességével mint városi törvényhatósági tag tűnt ki. Az ipartestületnek már 1885-ben elöljárósági tagja volt. Mátyás Miklós az alföldi nép által közismert, tipikus sváb egyéniség volt. Mint humoros, jó modorú, ügyes kezű borbélyt, a királyi engedéllyel rendelkező foghúzó mestert emlegették sokáig. Életrajza Göre Gáboréhoz hasonlóan színes olvasmány lehetne.6 Róth Antal 1856-ban született Keglevich- falván.7 Mesterségét Szegeden tanulta, majd a céhszokások szerint külföldre vándorolt: Németországba, majd Svájcba, Franciaországba és Angliába is. Párizsban évekig élt, ott érte az 1879. évi szegedi árvíz híre, és az akkor ott élő magyarok között lelkes propagandát fejtett ki az árvízkárosultak segélyezésére. 1884-ben szenzációt keltő üzletet nyitott a Széchenyi téren. Egész generációkat nevelt szakmai tevékenysége során. 1885-ben alapító tagja lett az Ipartestület szegedi fodrászipari szakosztályának. 1888-ban a Vár utcai postaépület mellett nyitotta ki és ajánlotta az újonnan berendezett fodrászüzletét a közönségnek. Gyors és pontos kiszolgálás mellett készített mindenféle hajmunkákat, üzletében kapható volt hajfestő szer, amely ártalmatlan, a fejbőrt nem festi, és a haj eredeti színét nyeri el tőle. Kapható volt nála „Cs. Kir. Szab. Hajélesztő Schneweis Carlótól Bécsből, der. Richard hajfestőszere 5 Vidéki Úri- és Hölgyfodrászok Szaklapja 1937. február 15., 3. 6 Fodrászok Szaklapja, 1937. január 15., 4. 7 Temes megyében, ma Románia területén lévő település. 385
