A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Mennyit költöttek temetkezésre a szegedi iparosok a 20. század első felében?
Fári Irén Mennyit költöttek temetkezésre a szegedi iparosok a 20. század első felében? legtöbb neves szegedit befogadó az 1830-ban nyitott Belvárosi temető a Bajai úton. Mellette kapott helyet az ugyanakkor nyitott zsidó temető. Alsóvároson 1776 óta máig használják a sírkertet. Rókuson 1842-ben nyitották a temetőt, a fölsővárosiak három temető közül választhattak a 18. század közepétől. A reformátusok és evangélikus 1856-ban a Bajai úton kaptak helyet, majd az 1880-as évek elejétől az út másik oldalán nyitották meg a ma is használt temetőjüket, ahol 1914-től a sírkerten belül elkülönülve temetkeztek. Az újszegedi temetőt a nagy árvíz alkalmával, 1879-ben nyitották, amikor a szegedi oldalon víz alá kerültek a sírkertek. Elsőként ide temették el az árvíz áldozatait.3 Szeged város közigazgatási bizottsága többször tárgyalta a temetők ügyét, de csak 1938- ban alkotott új szabályrendeletet, amelyet a május 4-i közgyűlés elé bocsátott szavazásra. A régi belterületi felekezeti temetők meghagyása mellett kikötötte, hogy ha azok megtelnek, új területet már nem kapnak. A körtöltésen kívül szándékoztak az új köztemető céljára területet kijelölni. A rendelet intézkedett a kötelező ravatalozókról is, mely szerint minden temetőben föl kell építeni a modern higiéniának megfelelő ravatalozót, és a halottakat a halott vizsgálat megtörténte után lehetőleg azonnal, de a temető bezárása után történt halálozás esetén legkésőbb a következő nap ki kell a temető ravatalozójába szállítani. A házi ravatalozás a szabályrendelet életbe lépése után, a kihirdetés napját követő új naptári év első napjától megszűnt.4 3 A rókusi temetőt 1973-ban zárták le, lakópark épült a helyén. A fölsővárosi, Gyevi temetőt [József Attila sgt.) 1972-ben zárták be, 2001-ben fölszámolták, ma még beépítetlen, a Dugonics [Deszkás) temető [Rózsa u.) mára megtelt. (Apró 1998, 3-5) 4 Szegedi Új Nemzedék 1938. április 21., 4. Csong- rád Megyei Levéltár, Szeged (továbbiakban CSML) Szeged Sz. Kir. Város Törvényhatósági Bizottság iratai lV.B.1402.a. 66. k 1938. 110. Az 1876. XlV.t.c. 116,§ alapján a belterületi temetők mellett Szeged város hatósága alá tartozott a csengelek felsőközponti, szatymazi, röszkei, alsóközponti, zákányi és a királyhalmi temető A sírhelyek áraira nem, a síremlékek áraira pedig csak ritkán bukkanunk a szegedi hagyatéki leltárakban. Sírkő-gyárosként 1907-ben két vállalkozás hirdette magát,51921-ben négy céget találunk sírkőraktár és kőfaragó megnevezéssel a szegedi címtárban.6 Güntner Péter úgy találta, hogy Sopronban azoknál a temetéseknél, ahol sírkövet állítottak, a sírkő ára a temetkezési költségeknek kb. felét tette ki. (Güntner 1999,179-192) Szegeden a síremlékek áraira az 1845-ben alapított síremlék, épületkő és bútormár- vány-gyáros „Fischer János és Fiai" cég 1910- es évek eleji katalógusában tájékozódhatunk. A legegyszerűbb és legolcsóbb sírkövet vörös márványból ajánlották, a magasságtól és szélességtől függően 12-56 korona összegért, a kicsit nagyobbat és díszesebbet a keményebb és tartósabb belga gránitból 60-300 koronáért. A legdrágább síremlék carrarai fehér márványból 600-1 250 korona, míg ugyanaz a síremlék a legdrágább svéd fekete gránitból ennek kétszeresébe, 1 200-2 200 koronába került. Ha a megrendelő a sír teljes befödésével kérte a síremléket, különböző gránitokból 800-3 000 korona között választhatott. Ehhez a költséghez még hozzáadódott a feliratok bevésése és aranyozása, amely betűnként márványba 10 fillér, gránitba 20-40 fillérbe került.7 A kevés, erre vonatkozó adat azt mutatja, hogy a szegedi iparosoknál a síremlék dupla is. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a város már 1911-ben épített a belterületi temetőkben hullaházakat. (Kiss-Tonelli-Sz.Szigethy 1927, 62) 5 Fischer János és Fiai Zsinagóga u. 23., Stark Vilmos Kossuth L. sgt. 22. Címtár 1907, 96. 6 A Fischer cég Kálvária u. 3. sz. alatt, és Stark Vilmos mellett Nagy Ferenc és Társa Csongrádi sgt. 11. és Auer Sándor (1874-1951) Kossuth L. sgt. 11. Címtár 1921, 92. A süttői mészkőbánya tulajdonos Auer cég készítette többek között Szegeden a Fogadalmi templom és a rendőrségi épület kőburkolatát, a Hősök kapuja két szobrát. Auer Sándor a szegedi hajóács leányát, Csombai Rozáliát vette feleségül. Házasságukból négy gyermek született, közülük Rozália vitte tovább a sírkőgyártó üzletet. 7 Móra Ferenc Múzeum Történeti Gyűjtemény dokumentumok 88.60.1. 365
