A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Mennyit költöttek temetkezésre a szegedi iparosok a 20. század első felében?
Fári Irén Mennyit költöttek temetkezésre a szegedi iparosok a 20. század első felében? számoltam ki.1 Az egész időszak hagyatéki leltáraiban szereplő értékek szám szerinti összehasonlítását megnehezíti az a tény, hogy az első világháborúval megindult a korona inflációja, amely folyamat a háború befejeztével és az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlásával fölgyorsult. A monarchia helyén hét önálló vámterület és pénzrendszer keletkezett. Az utódállamok nem rendelkeztek saját pénzzel, saját valutát kellett teremteniük. Az új magyar nemzeti valuta feltételeinek megteremtése után 1927. január 1-től a koronaérték helyébe a pengőérték lépett: 1 pengő = 12500 koronával. (Leányfalusi-Nagy 2006,10) Azt a kérdést, hogy mennyit költöttek a szegedi iparosok temetésre a két valutarendszer idején, a nettó, örökölhető tiszta vagyonuk százalékában számoltam ki, és hasonlítottam össze. Az adott vagyonból a végtisztességre fordított hányad beszédesen megmutatja az elhunyt helyét, társadalmi státuszát. Kimuta- tatható a két nem között meglévő eltérő gyakorlat az első világháború előtti, és a két háború közötti időszakban, mely leképezi a nemek között meglévő státuszbeli különbségeket. A szegedi árvaszéki iratokban a temetési költség általában egy tételben, részletezés nélkül szerepel, csakúgy, mint a soproni leltárakban, ritkán van elkülönítve az egyéb kegyeleti költségektől (pl. virág, mise) sem az egyéb kiadásoktól (pl. sírhely, gyászruha, sírkő). 1907-ben 3 temetkező intézet működött Szegeden, 1911-ben 4, 1921-ben szintén 4, 1930-ban Szeged belterületén 9, a külterületen, a város kiterjedt tanyavilágában 5 temetkezési vállalat végezte a kegyeleti szolgáltatást. A képhez hozzátartozik, hogy Szeged százhúszezres lakosságának majdnem egyharmada élt külterületen. 1933-ban 7 temetkezési céget tüntet föl a szegedi címtár.1 2 1 Részlet a Szerző: Szegedi kisiparosok a 20. század első felében. Iskolázás és vagyoni helyzet címmel a Debreceni Egyetemen 2009-ben készített PhD értekezéséből. 2 A következő temetkezési vállalkozások voltak a címtárak adatai szerint: 1907-ben Gárgyán Márton Széchenyi tér 6., Hegedűs Pálné Szent György tér 1., Vlasits Károly 1912-ben Vlasits Károly árjegyzéke szerint a VII. osztályú temetés költsége 130 koronába került, amely tapétázott, nikkelbetétes, domború díszes koporsót, nagy tölgyfa keresztet, fodrozott és csipkés, préselt szemfedőt, 6 ravatal gyertyát, kétlépcsős ravatalt és a szoba teljes bevonását, négy testvivőt, négylovas, üveges gyászkocsit, egy családi koszorút, 50 db nyomtatott gyászlapot tartalmazott. A jegyzékben sajnos nincsenek az egyes összetevők külön árazva, de tudjuk, hogy Sopronban ugyanebben az időszakban a legdrágább érckoporsó 113 koronába, a fakoporsók közül a legegyszerűbb, festett fekete 6 koronába került. A szegedi iparosok általam földolgozott hagyatéki leltáraiban 130 korona vagy az alatti összeg összesen 7 esetben fordult elő a korona valuta idejére eső 130 db leltárban. A legkisebb temetési összeg 40 korona, a legnagyobb (1918-ig bezárólag, eltekintve a hiperinflációs időktől) 3490 korona, bár Szél Gergely bormérő temetése kiugróan magas összeg, az utána következő legdrágább temetés 2 200 koronába került. Ebből az időszakból Budapestről és Sopronból állnak rendelkezésre összehasonlító adatok: ezek szerint a temetkezés felső ára Budapesten 4800 korona volt, míg a legalsó 80 korona. Sopronban olcsóbban lehetett temetkezni, mint a fővárosban, a legkisebb költség 10 koronát jelentett az elhunyt hozzátartozójának. A sírhelyek áráról nem kapunk információt a szegedi hagyatéki leltárakból. Városrészenként voltak temetők, és a vallási felekezeteknek is volt saját temetőjük. A legnagyobb és a Kossuth L. sgt. 13., Címtár 1907, 103. 1911-ben az előzőek mellett még Fodor Jenő Kossuth L. sgt. 5. Címtár 1911.1921-ben: Budai Lajos Kossuth L. sgt. 4., Kegyelet Temetkezési Váll. Széchenyi tér 6., Hegedűs Béla Szent György tér l.és Vlasits Károly Címtár 1921, 97. 1930- ban a Hegedűs és Vlasits céget ifj. néven jegyezték, Budai Lajoson kívül még Csobanov Dániel Takaréktár u. 2., Engel Ernő Kossuth L. sgt. 42., Fodor Testvérek Korona u. 15., Mészáros József Mátyás tér 26., Ökrös József Széchenyi tér 9., Ökrös Mihály és Társa Kossuth L. sgt. 27. Címtár 1930, 288. 1933-ban Engel és Fodor cég kivételével ugyanazok, mint 1930-ban. Címtár 1933, 408. 364
