A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Válságról a válságban
Felletár Zsolt Válságról a válságban cikk jelent meg. „Az egyetemi építkezések félbeszakítása után ismét nagy építkezési pangás kezdődött Szegeden, ami nagymértékben hozzájárult a munkanélküliség fokozódásához. A város építkezési hajlandósága is megszűnt. [...] Építkezési szempontból a helyzet tehát egészen kilátástalan. Arról beszélni sem lehet, hogy a város belátható időn belül valami nagyobbszabású építkezésbe bocsátkozzék, nem azért, mintha nem lenne építeni való, hanem a súlyos pénzhiány miatt. [...] Nem bíztató a helyzet a magánépítkezések terén sem..."11 Az építőipar kilátásai további egy év elteltével sem javultak, az ágazatban tevékenykedő vállalkozások a megrendelések hiányától vergődtek. A Szegedi Napló 1933. októberi számában olvasható: „Teljes pangásban, teljes letargiában tengeti életét máról hónapra a szegedi építőipar. [...] Az első 9 hónapban 240 építkezési engedélyt adott ki a város, azonban abból csak egy emeletes ház építésére kértek engedélyt, az sem épült fel."11 12 A városi költségvetés hiányának mérséklése érdekében a közgyűlés 1932. októberben 20 százalékos jövedelmi és társulati adópótlékot szavazott meg,13 majd 1933. novemberében, egyszeri jelleggel ínségjárulékot vezetett be. Alapját a vállalkozások széles körében az általuk fizetett jövedelem- adó, illetve társulati adó képezte, mértéke 20 százalék volt.14 Az országos tendenciával egyezően az inszolvencia miatti csődök és kényszeregyezségi eljárások zöme 1932-re Szegeden is befejeződött. Ezt az állítást támasztja alá Dr. Tonelli Sándor Szegedi Naplóban megjelent cikke, melyben az 1933-as év gazdasági viszonyairól így nyilatkozott: „Történtek-e Szegeden jelentősebb üzletbeszűntetések az 1933. év folyamán? - Nem. Oka az volt, hogy már a múlt években lejátszódott."15 11 Délmagyarország 1932. 01. 10. 12 SZN 1933. 10. 14., 3. 13 A közgyűlés megszavazta a 20%-os jövedelmi és társulati adópótlékot. Délmagyarország 1932.10. 29. 14 ínségjárulék kivetése. SZN 1933.11.19., 10. 15 Tonelli Sándor évértékelése. SZN 1933.12. 25., 1-2. Cégsorsok - csőd vagy túlélés A Milkó Vilmos és Fiai cég a működése első ötven évében óriási fejlődésen ment keresztül. Sikeresen használta ki a szegedi árvizet követő rekonstrukciós konjunktúrát, később a század- fordulóra készülődés jegyében az építkezési boom-ot,16 végül a trianoni eseményeket megelőző két évtizedben a Tisza menti gőzfűrészek kereskedelméhez nélkülözhetetlen Márama- ros, Észak-Erdély, Bácska és Bánát közvetlen, belföldi elérhetőségéből származó előnyöket. A cégcsoport tagvállalatai Magyarországon kívül - a trianoni békediktátum következményeként végrehajtott területelcsatolásokat követően - Romániában, Kárpátalján, Csehszlovákiában és Jugoszláviában működtek. A Milkó család az első jelentős veszteségeit az 1919-1922-es időszakban szenvedte el. Elveszítette a Jugoszláviához csatolt Törökbecsén 1870-ben alapított fűrészgyár fióktelepét, majd a Magyarkanizsai Első Gőzfűrész- és Gőzmalom Rt.-ben lévő érdekeltségét.17 Dr. Milkó Endre 1904-től vette át a nagy kiterjedésű vállalatcsoport budapesti leány- vállalatainak irányítását. A majdnem két évtizeden keresztül tartó sikersorozat 1924-ben szakadt meg. E korszakot a depresszió, az infláció meglódulása, a nemzeti valuta jelentős és gyorsuló elértéktelenedése18 jellemezte. Ebben a gazdasági környezetben a Milkó család többségi tulajdonában álló, budapesti tőzsdére is bevezetett Kőrösbányai Fatermelési Részvény- társaság 6 millió cseh korona kölcsönt vett fel 16 Építkezések: az Ügyvédi Kamara palotája, városi gőzfürdő, Szegedi Kézműves Bank épülete, MÁV nevelőintézet, Állami Fa- és Fémipari Szakközépiskola, Kultúrpalota, Kereskedelmi és Iparkamara székháza, Állami Felső Leányiskola, Kass Szálló, szabadkőműves páholy székháza, Tűzoltólaktanya és Mentőállomás stb. 17 Szegedi cégbírósági törzskönyvi Társas cégek jegyzéke 111. kötet. 123. CSML 18 Amíg 1919-ben 100 magyar korona 11,60 svájci frankkal volt egyenértékű, 1923-ra ez az árfolyam 0,3 svájci frankra romlott. 349
