A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Válságról a válságban
Felletár Zsolt Válságról a válságban Iparág 1928 1929 1930 1931 1932 1933 Fa- és csontipar 94,2 90,2 67,2 48,3 36,0 34,8 Fonó- és szövőipar 378,0 405,9 362,5 321,8 292,2 337,7 Gépgyártás 249,7 292,2 234,4 162,3 120,3 106,5 Iparágak összesen 2.876,9 2.867,1 2.491,9 2.058,7 1.822,6 1.763,4 2. táblázat: Egyes iparági főcsoportok bruttó termelési értékének változása (millió pengő)3 időeltolódással, 1930-ban következett be. A válság 1931-ben tovább mélyült, majd csúcspontja az 1932-es év volt. Ekkor 672 vállalat szüntette be tevékenységét, a foglalkoztatottak létszáma 30 százalékkal csökkent. A krízis a legtöbb ágazatban 1933-ra túljutott a mélypontján, majd a következő évtől a gazdaság szerény növekedésnek indult. (Berend-Ránki 1958) A 2. sz. táblázat adatai szerint a fa- és csontipar együttes bruttó termelési értéke a válság utolsó évében az 1929. évi érték 38,6 százalékára zsugorodott, így - a gépgyártással együtt - az összes ágazat között a legnagyobb vesztessé vált. Ezzel együtt részarányuk az ipar összes termelésén belül az 1929. évi 3,11 százalékról 1933-ra 1,97 százalékra redukálódott. (Ipar- fejlesztés - Hazai iparunk fejlődése 1942, 240) A fa- és csontipari telepek száma az 1929. évi 402-ről 1933-ra negyedével, 303-ra csökkent. A telepen foglalkoztatottak létszáma ezt jelentősen meghaladó mértékben, 13 276 főről 41,9 százalékkal, 7 716 főre zuhant. Ezt a radikális csökkenést a megszűnt telepek, és a fennmaradó fakereskedések dolgozói létszámcsökkentésének együttes hatása okozta. Az alkalmazott erőgépek összteljesítménye ugyanezen időszakban - igazodva a telepek számának változásához - 21 919 lóerőről, 24 százalékos esés mellett, 16 672 lóerőre módosult. (Berend- Ránki 1958,245) 2 Az összevont mutató nem tartalmazza a bányászat termelési értékét. Az Országos Hitelvédő Egyletnél (OHE) bejelentett, fizetésképtelenné vált ügyfelek száma a válság alatt a következőképpen alakult.3 Év Ügyfelek száma (fő) Ügyletek értéke (ezer pengő) 1930 2208 121.256 1931 2942 146.618 1932 1226 64.021 1933 465 20.050 1934 53 25.191 1935 723 19.894 1936 675 19.276 3. táblázat: Fizetésképtelenné vált ügyfelek számának alakulása (Forrás: OHE) A fenti idősoros adatbázis jól szemlélteti az inszolvenssé4 vált ügyfelek számának és kötelezettségük összértékének drasztikus növekedését 1931-ig. 1932-től ugrásszerű javulás5 * következett be, miután a problémás ügyletek száma az előző évinek már csak 42 százaléka. 1933-ra az ügyek átlagos nagysága is szerényebbé vált. Feltételezhető, hogy addigra a jelentős összegű lejárt kötelezettséget felhalmozó vállalatok hitelezőikkel egyezségre jutottak. A következő 3 Az OHE célja: az egyesületi tagok hitelezői érdekeinek védelme fizetésképtelenné vált adósaikkal szemben, bíróságon kívüli egyezségek létrehozása útján. Alakulásának éve 1883.; Katona 1940, 302. 4 Ínszolvens = fizetésképtelen. 5 „Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy az insolventiák számának csökkenése korántsem jelenti az általános helyzet javulását (...) Az insolventiák száma azért csökkent, mert az insolventia a hitel függvénye és ha a hitelélet visszafejlődik, akkor természetszerűleg az insolventiák számának is csökkennie kell." (OHE Közgyűlési jelentés, Budapest 1932.) 346
