A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sípos József: Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya
Sipos József Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya követték volna el."12 Ezzel a formulával csökkenteni igyekezett az antiszemitizmust, mert csak a bűnt elkövető zsidók üldözését ismerte el. Azt is csak a keresztényekkel azonos mértékben tartotta szükségesnek. Ez jelentős különbség volt a szélsőjobboldaliak és a fajvédők által vallott és terjesztett antiszemitizmushoz képest. Tiltakozott a legitimisták által terjesztett vád ellen, hogy a kormányban protestáns többség lenne, vagy nem egyforma mértékkel mérne az egyházakkal szemben vagy protestáns királyt akarnának. „A nemzetet kötelességünk volt megmenteni - mondta -, amikor választanunk kellett a nemzet és a király között. Erre a puccsisták kényszerítettek bennünket. A mi törekvésünk, hogy ebből az országból királyság legyen." Ezt a kérdést azonban csak akkor oldjuk meg, amikor „önszántunkból dönthetünk”.13 A miniszterelnök beszéde után Nagy János kanonok, a kerület volt nemzetgyűlési képviselője mondta el programbeszédét. Nem tagadta, hogy ő korábban a KNEP-ben politizált. Azt azonban a személyeskedések, és pártharcok miatt elhagyta, és februárban belépett az Egységes Pártba. Hitet tett Bethlen mellett. Kijelentette: azonosul a demokráciáról és a királykérdésről vallott miniszterelnöki állásfoglalással. [Látni fogjuk, mindez hiába volt, mert egy hét múlva visszaléptetik a jelöltségből.) Gömbös Gyula kifejtette, hogy nincs turáni átok, hanem az utóbbi négyszáz évben, de különösen az utóbbi években mesterségesen szították az ellentéteket az egyes társadalmi osztályok között, „azzal a céllal, hogy a nemzet a benne lakó őserőt ne tudja kifejteni". A nemzeti megújhodás szempontjából a legnagyobb politikai eseménynek tartotta a Bethlen- Nagyatádi-Mayer kézfogást. Szerinte az Egységes Párt politikájának alapeszméje a „független Magyarország, a fajvédelem és a magyar testvériség”. Tehát Gömbös nem tagadta meg önmagát: Bethlen beszéde után is fontosnak tartotta hirdetni a fajvédelmet, de nem tehetett antiszemita megjegyzéseket. Utána Plósz István, volt 12 Szózat, 1922. V. 3., 2. 13 Világ, 1922. V. 3. kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő mentette ki Nagyatádi Szabót és Mayer Jánost. Tehát 1922. április 30-án Bethlen Egerben fejtette ki az Egységes Párt legfontosabb kül- és belpolitikai törekvéseit. Az államélet területén „a keresztény erkölcsök ideálja által kontrollált nemzeti demokráciát”, teljes jogegyenlőséget, polgári rendet, szociális és felekezeti békét sürgetett. Ezek polgári követelések voltak! Bethlen felfogása szerint azonban ez nem jelenthet sem osztály-, sem tömeguralmat. Ennek elkerülésére követelte, hogy a „nemzeti demokráciát a keresztény irányzat vezesse". Azért, hogy a demokrácia vadhajtásait visszavágja, és a „keresztény nemzeti ideálokat a nép lelkében elevenen" tartsa. így lehet - szerinte - a kiterjesztett jogokat egyensúlyban tartani a kötelességekkel, és ez szolgálja a nemzet és az ország fejlődését. Az Egységes Párt itt elmondott programpontjai és Bethlen általi értelmezései azt mutatják, hogy ő egy konzervatív-liberális értékrend alapján álló konzervatív, keresztény, nemzeti demokráciát szorgalmazott. A felekezeti béke megőrzése benne volt a Kisgazdapárt korábbi programjában is. Most azonban elsősorban a legitimistáknak szólt, mert a detronizációt és IV. Károly halálát kihasználva a választási kampányban ők szították a reformátusok és a katolikusok közötti felekezeti ellentéteket. Ugyanakkor Bethlen e kérdésről szólva csökkenteni igyekezett az antiszemitizmust. Ezt bizonyítja az is, hogy a népgyűlés után a miniszterelnök fogadta az egri felekezetek küldöttségeit, a katolikusok és a reformátusok után az izraelitákat is. Minden egyház vezetőit igyekezett megnyugtatni. A reformátusok előtt kijelentette, hogy olyan országban született, ahol a felekezeti türelmes- ség évszázadokon át jellemző volt. (Itt természetesen Erdélyre gondolt.) Ezért „ő maga is mindent meg fog tenni a felekezeti béke zavartalan fenntartásáért". Az egri neológ izraelita hitközség küldöttségének a követezőket válaszolta. „Legyenek meggyőződve, hogy bennem semmiféle ellenszenv önökkel szemben soha nem volt, nem is 336
