A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Máté Zsolt: A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió)
Máté Zsolt A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió) de annak ellenére, hogy a tömbök közel változatlan rajzát a rekonstrukció igazolta, tudom, hogy nagy változások mentek végbe. A tiszai rác határőrséget feloszlatták, a Palánk lakosságának mintegy felét kitevő rác népesség hazaköltözött. Nyilván volt új telekrendezés is, mert a telkek száma a felénél kisebbre, 236-ra csökkent. Végül is azonosítani tudom a saroktelkek helyét az 1763. évi térképpel, sőt akár egyes fontos személyek lakhelyét is. Ez a térkép szoros összefüggésbe hozható a mai állapottal, vagyis ezek mind a mostani térképen is megjelölhetők. Ugyanígy, jó pontossággal meg lehet mondani, hogy hol helyezkedtek el háromszáz évvel ezelőtt a városi intézmények, kocsmák és egyebek. Képet kapunk a Palánk háromszáz évvel ezelőtti városszerkezetéről, a lakosság foglalkozási és társadalmi csoportjainak területi eloszlásáról, a városrész társadalmi szerkezetének topográfiai vonatkozásairól. Ezen túlmenően a térképen rekonstruált telekkönyv számos más téma kutatásában is további kiindulópont lehet. Az alábbiakban közérthetően összefoglalom a rekonstrukcióból nyert új topográfiai ismereteket. A könnyebb tájékozódás kedvéért a mai utcaneveket, esetlegesen házszámokat, ismert intézményeket használom igazodásul. Természetesen ezek csak több-kevesebb pontossággal vehetők figyelembe. E célból a rekonstrukció fontosabb eredményeit a Durchlasser térkép tömbhatáraival együtt a városrész mainak tekinthető állapotával megegyező 2004. évi városmérési térképre vetítettem. Természetesen a Durchlasser munkatérképet is közlöm a felvitt eredményekkel. Eredmények A Palánknak három kifelé vezető kapuja volt, és egy felvonóhíd kötötte össze a várral. A mai Belvárosi híd közelében volt a Tiszai-kapu. Közvetlenül mellette volt a Harmincad Hivatal, délebbre a Roosevelt téren a Hajózási Hivatal. A Victor Hugo utca Kelemen utcai torkolatánál nyílt a Nyugati-, az Őrmester-kapu, délen, az Aradi vértanúk terének körülbelül a közepén pedig Alsóváros felé a Kolostor-kapu. A Kelemen és a Zrínyi utcán húzódott az árok és a nyugati palánk. A Kolostor-kapunál délkelet felé fordulva érte el a Tiszát, kicsit belemetszett az egyetem Tisza Lajos körúti épületébe. Általános megfigyelésként elmondható, hogy a polgárok és kereskedők zöme a vár közelében vagy a főutcán lakott. Ezek voltak a városrész presztízs-területei. Ez általánosságban akkor is igaz, ha az adott polgár vagy kereskedő éppen katona is volt. A katonák (hajdúk és huszárok) együtt tömegesen a keleti - Tiszához közeli - tömbökben, és körben a palánkok tövében laktak. Nem voltak külön huszár vagy hajdú területek. A két alakulat tagjai vegyesen helyezkedtek el. Ugyanez mondható el a magyar és rác katonák vonatkozásában. Mindhárom cigány lakhelye egymáshoz közel, a nyugati palánk tövében volt. Megfigyelhetünk foglalkozási csoportokat is. Több csizmadia és az egy cipész szinte egy tömbben, az Őrmester-kapu közelében lakott. A Tömörkény utca Oskola utcához közeli végén laktak az aranyművesek, a Tisza-parton volt a négy halász közül háromnak háza, a déli palánk tövében lakott mind a kilenc ökrösbéres. A mai utcák közül a Palánkon belüli gyalogsétány: a Tömörkény utcába torkolló Révai utca, a Tömörkény utcának innen az Oskola u. 8. alatt átvezető szakasza és maga az Oroszlán utca szinte pontosan a 17. század végi vonalon halad. - Érdemes lenne, mint városszerkezeti elemet védelem alá helyezni, hiszen valószínűleg középkori eredetű. Régóta tudjuk, hogy az Oskola utca vonala egészen az 1960-as évekig, évszázadokon át nem változott. - Akkor egy szerencsétlen döntés megbontotta a keleti oldalt. ívesen meghajlította, majd az Égő Arany étterem épületénél megváltoztatta és kilyukasztotta. 294
