A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Máté Zsolt: A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió)
Máté Zsolt A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió) Különleges bejegyzés a telekkönyvben Teljesül? 325. Gere Mihály, övé a sarok a kolostor kiskapujával szemben igen 330. Lippai Szíván ... telkével szemben, alsó vége az alsó utcában a prófuntházzal van átellenben igen 349. László és Misko és Millosav, saroktelek a császári kocsma (213) lábjában igen 352. Barbély István, saroktelek, Rác Jovannal [(315) v. (218), viszonthivatkozás nincs, azonosítás bizonytalan] és Csonadj Pejoval (13) szemben igen/nem 353. Rác templom - feltehetőleg a mai helyén állt. Számozása kilóg a sorból. igen 371. Semsey csapszék [szemben (459) Lantos Istók, saroktelek] igen 372. Balogh István, saroktelek átellenben Szabó Miskáéval (418) igen 389. Balog Mihok, saroktelek szemben Bolthisar Mihállyal (399) igen 418. Szabo Miska, saroktelek, szemben (372) Balogh István igen 419. Gyurkó cigány, lásd szemben: (447) Bossaczia Nikola és Stanissa igen 438-Czucz József, saroktelek, szemben Martonossi Sivannal. - Ha azonos Martonos Szivko-val (171) akkor nem teljesül, de saroktelek bizonytalan 447. Bossaczia Nikola és Stanissa, saroktelek szemben Gyurko cigánnyal (419) igen 459. Lantos Istók, saroktelek a Semsei-féle (Semsey) csapszékkel szemben igen 477. Csáki György, saroktelek szemben Gere Mihály (325) telkével, a kolostorkapu után lefelé haladva (a telekkönyv szerint később őrszoba; Id. még: Durchlasser 1751. „u" jelzet Wachthäusst (= őrszoba]. igen 2. táblázat Két hivatkozás ismeretlen helyre utal, kettő bizonytalan, de részben teljesül, kettőt nem sikerült teljesíteni a rekonstrukció során. Szociáltopográfia A palánki telektulajdonosok foglalkozási, nemzetiségi, polgári rendi állásának területi eloszlása csak egy háromszáz évvel ezelőtti szociáltopográfiai pillanatkép lehet, mert 1697- ben Szegeden még nem beszélhetünk konszolidált polgári berendezkedésről. A pozsareváci béke (1718) előtt Szeged még határváros, frontváros, katonai gyülekezőhely volt, az 1687-ben felállított tiszai rác határőrségnek Arad mellett a másik központja.14 A magyarrác, vegyes nemzetiségű huszárság és hajdúság jelentős részben a palánkban kapott telket, - így nagy létszámú polgárosított15 katonaság állomásozott itt. A telekkönyvbe bejegyzett telkek fele hozzájuk kötődik. Legtöbb telket, szám szerint 191-et 251 hajdú birtokol. Ezen felül 4 telek hajdú tulajdonosának van polgári foglalkozása, - kocsmáros, lakatos és 2 kereskedő van köztük. 14 Reizner 1899-1900, I, 186. oldaltól. A rác határőrséget csak 1743-51 között oszlatták fel, ekkor a rácok jó része származási helyére költözött vissza. 15 Értsd: nem garnizonban, kaszárnyában élő, hanem saját városi házakban lakó katonák. 292
