A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Máté Zsolt: A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió)
Máté Zsolt A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió) A telekkönyv mértékrendszere Már említettem, hogy az irreálisan kicsinynek tűnő telekméretek miatt felvetődött, hogy ún. királyi ö/ben, tehát a normál bécsi öl kétszeresében vannak megadva a méretek. Ez nem tűnt nagyon valószínűnek, mivel az osztrák katonaság által felügyelt intézkedésről volt szó. A hadseregben pedig kizárólagos volt a bécsi öl [1 Klafter = 1896 mm), a francia származású tiszteknél, mint De la Croix Paitis, az 1713. évi felmérés készítője, a 6 cm-rel nagyobb francia öl, a toise (1 toise = 1949 mm). Az ellenőrzés egyszerű volt. A táblázatkezelő rendszerbe behordva a telkek szélességét és hosszúságát, leolvasható volt a tömbök kerülete és területe, valamint a telekkönyvben lévő összes utcafront és összterület. Az utcafrontok számításához összeadtam a telekkönyvben szereplő telekszélességek hosz- szait. Ehhez hozzá kellett vennem a saroktelkek hosszúsági méretét. Az így kapott méret összevethető lett a Durchlasser-en mért utcafrontok hosszával. Némi korrekciót kellene alkalmazni, mert a telekkönyv mérettel nem tűnteti fel a praefekturát, a Prófuntház (katonai sütöde, élésház) és a Szent Dömötör-templom telkét, a megyeházat stb., így ezeket a mérésnél is ki kellene hagynunk, ha ismernénk. (Durchlasser = 2487 öl, telekkönyv = 2125 öl). Az eredmény jó közelítést mutat, figyelembe véve a térképi pontatlanságokat12 és azt, hogy a kihagyott intézményi telkeket nem ismerjük. Mindenesetre már ez a számítás és mérés is rácáfolna arra, hogy a telekkönyv valamely eltérő mértékrendszerben készült. Emellett azonban a területi ellenőrzést is elvégeztem. A katonai felmérésekről egyszerű méréssel megállapítható volt az ábrázolt tömbök hozzávetőleges összterülete. Ez cca. 20-25 12 Egy-egy szűk utcát De la Croix Paitis nem tüntetett fel, mi pedig az ő tömbrajzát követtük a Durchlasser térképen. Vannak 2,5 öl szélességű utcák is, amelyek nem feleltek meg a kétszekérnyi előírt szélességnek, - ezek némelyikét De la Croix Paitis nem szerepelteti így mi sem számítottuk be. százalékkal nagyobb, mint a telekkönyvből számított érték, de elfogadható, mert a telekkönyv számos intézmény telkét nem tartalmazta. Ezzel egyértelműen megdőlt a királyi öl felvetés, hiszen a mértan szabályai szerint a kétszeres hosszmérték alkalmazásával négyszeres területnagyságot kapunk. Ez pedig a Palánk esetében kizárt. Vagyis bármennyire is kicsinek tartjuk az egyes telkeket, el kell fogadnunk, hogy a kimérés normál ölben történt. A telkek A térképi megfelelés szempontjából a telkeknek mindenképpen egyik legnagyobb információértékű vonatkozása a sarokfekvés. A jegyzékbe 43 db saroktelek van felvéve. A valóságban a jegyzékben nem szereplő intézmények miatt néhánnyal bizonyára több van. Ez a szám jól megfelel a forrásközlésben feltételezett 12 tömbnek. A saroktelkek már jól strukturálják a telekkönyv 497 tételének folyamatos sorát. A számozásban egymást közvetlenül 10 pár saroktelek követi. Két-két ilyen pár között 1-től 6-ig fordul elő olyan saroktelek, amely előtt is után is közbülső telkek vannak. Mivel a telekszámozás rendjét nem ismerjük, a páros saroktelkek több dolgot is jelenthetnek. Például azt, hogy egy utca mentén haladunk, s akkor természetes, hogy a keresztutcánál az egyik sarok közvetlenül követi a másikat. De tömb-körüljárós számozás esetén utalhat arra, hogy a tömbben csak egymással teleklábban érintkező két sor telek van, és a fordulásnál a saroktelek hátsó szomszédja is saroktelek. Vagyis nincs igazi keresztutca, csak egy-két teleknyi átjáró köz. A térképünkön több olyan tömb van, amelyre ez feltehetően ráillik. Van néhány telek, amelyeknek a szélessége nagyobb, mint a hosszúsága. Ez azt mutatja, hogy szélességnek következetesen az utcafrontot vették. Egy általános formájú tömbnek 4 sarka van. Ha egy ilyen tömbben saroktól indulunk a 284
