A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Máté Zsolt: A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió)
Máté Zsolt A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió) tőséget, és csak lépésről lépésre alakulhat ki a megoldáshoz vezető út. Munkámban sok volt a zsákutca és vakvágány. Végül a fenti elvek követésével sikerült eredményre jutnom. A térkép kiválasztása Szegednek ebből az időkörből hat-nyolc mértékadó, bár egymástól nem teljesen független felmérése van. (Lásd a térképjegyzéket.) Ezek kezdetben katonai célú, a vár erődítésével kapcsolatos térképek, majd a 18. század közepétől fedezhető fel a térképkészítés civil szándéka. Ezt azért szükséges hangsúlyoznunk, mert a katonai felméréseken a Palánk lakó tömbjeinek csak sematikus felvételével találkozunk. Vonalzóval lehatárolt tömbök, állandó utcaszélesség jellemzi ezeket a rajzokat. Azon kívül, egészen szűk időhatárokon belül többféle utcahálózattal és tömb rajzolattal találkozunk. Marsigli 1686-ra, Fürstenhof 1697-re, De la Croix Paitis 1713-ra datált térképe ilyen vonatkozásban sok eltérést mutat, amit a városrész többszöri átépítésével nem magyarázhatunk. Buda 1686. évi, L’Haüy-Rabatta-féle, telekszámozással is ellátott térképét tanulmányozva az állapítható meg, hogy ebben a korban a keresztutcák és közök csak alaposabb vizsgálattal különíthetők el. Talán ezt úgy lehetne jobban megvilágítani, hogy keresztutcának nevezzük a főutca tömbjét átszelő olyan utcát, amelynél a telkek befordulnak, az utcára házak néznek, - köznek pedig azt az átjárót, amely a telkek oldalhatára mentén fut, s amelyre házak nem néznek. Az olyan térképezésnél, mint a katonai, ahol a házak, telkek felvételének jelentősége a közlekedésre alkalmas utcák, közök felvétele mellett másodlagos, a középkori városszerkezet többféleképpen kerülhetett felrajzolásra. Aszerint, hogy a helyszínelő milyen jelentőséget tulajdonított egy-egy, természetesen nem leburkolt átjárónak vagy szűkebb utcának. Ezért bármennyire is vonzónak tűnt a datálás szerint közelebb eső katonai térképek használata, végül az 1751-ben készült, de 1763-ban változatlan ház- és telekrajzzal átrajzolt térkép mellett döntöttem. (Az 1763-as halványabb színezése miatt volt alkalmasabb arra, hogy a megállapításokat térképre vigyem.) Választásomat az is alátámasztotta, hogy az újjáépítésre vonatkozó katonai rendelkezés (Kenéz-Szakály 1984, 63-65)9 előírta, hogy a Kamarai Prefektúra és az Őrmester-kapu között húzott egyenes vonaltól a vár felé eső házakat (Kenéz-Szakály 1984, 39)10 11 le kell bontani. Úgy tűnik azonban, hogy ennek nem szereztek érvényt. A katonai térképek sematikusak. A későbbi keltezésűeket is beleértve, itt a Palánkban egyáltalán nem ábrázolnak épületet. Ugyanakkor az 1751., 1763., 1776. évi felvételeken találunk itt egy szabálytalan kontúrú, 4-8 telekből álló tömböt. A kontúr nem változik. Azonossága az egyes térképeken jól felismerhető, csak a telekszám nő nyolcra 1776-ra, a nyugati végen fekvő telek felosztásával. A szabálytalan elrendezés és az eltérő telekméretek azt sugallják, hogy olyan korábbi formációról van szó, amely az utasítás ellenére megmaradt. Talán azért, mert már akkor is itt állt a városháza.11 Fentiek alapján a polgári térkép bár későbbi keletű, pontosabbnak tűnik. Általánosságban elmondhatjuk, hogy radikális átalakításra, a telkek, utcák vonalának megváltoztatására még egy tűzvész sem elegendő indok. A telek a település legállandóbb eleme. A tulajdon, a polgári telekjog még a várost 1879-ben elmosó árvíz utáni újjáépítésben is fontos szempontként érvényesült. Az útterületek felosztása pedig a történelem során példa nélkül való lenne. - Nem tévedünk nagyot, ha tömbhatárok vonatkozásában a Durchlasser 1763. térképre támaszkodunk. (2. ábra) 9 Leopold Schlickh gróf, a Maros-Tisza menti császári hadak vezénylő tábornokának újjáépítéssel kapcsolatos utasítása, 1697. április 8. 10 A fordításban kunyhókat ír, de a 63. oldalon, eredeti németben „...sonst der vöstung zu nache gebautte häußer" [házakat] szerepel. 11 Balla 1776/2: „Cittis" = Civitatis [városé] beírás van a keleti oldalon fekvő telekben. 282
