A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Pópity Dániel: Egy késő avar kori teleprészlet Makó keleti határában (Az M43 30. lelőhely feltárásának eredményei)
Egy késő avar kori teleprészlet Makó keleti határában (az M43 30. lelőhely feltárásának eredményei)1 Pópity Dániel A lelőhely elhelyezkedése és a feltárás körülményei Jelen tanulmányban bemutatott késő avar kori településrészlet az Alföld D-i részén fekvő Csongrádi-sík kistáj D-i, Makó város (Csongrád megye) K-i, Mikócsa nevű határában fekszik, a várostól mintegy 1 km-re (1. kép 1-3, 5-6). A lelőhely környéke földrajzilag a Körös-Maros közötti legyező alakú hordalékkúp D-i szegélyéhez, a Maros folyó pleisztocén során kialakított árteréhez kapcsolódik. A korabeli folyóvízi eredetű mederrendszer napjainkra kiszáradt mellékága három oldalról, egy ÉK felől nyitott, félszigetszerű kiemelkedést ölel körbe. E medrek által határolt, természetes magaslat felszíne csaknem teljesen sík. E terület széleit a korabeli medrek irányába tartó, lankás, partos részek övezik. A geológiai adatok, továbbá a környéken, a komplex környezettörténeti feldolgozás céljából végzett fúrásszelvények azt mutatják, hogy ezek a medrek a holocén második felében már inaktívak voltak, csak szerves anyagban dús, egészségre veszélyes talajvíz áramlott bennük (sümegi 2009, 38-40). A medrek által határolt, és a lelőhelynek otthont adó környék talaja réti csernozjom, vastagsága átlagosan 50 cm. Ez alatt sárga színű anyagos altalaj húzódik. E kedvező adottságú, félszigetszerű kiemelkedésen található a közel 400 m hosszan és 300 m szélességben elnyúló Mikócsa-dűlői lelőhely. A terület középső harmadát, az M43 autópályához kapcsolódó, Makót elkerülő autóút K-i ívének D-i szakasza szelte ketté. A régészeti érdekű terület a pálya 3+280-3+500 km pontjai között feküdt. Az előzetes topográfiai adatok birtokában kitűzött területen 2008. augusztus 11. és október 22. között végeztünk megelőző régészeti kutatásokat. Erre, a földdepó áthor- dása miatt, két ütemben került sor. A feltárásra kijelölt szelvény alaprajza egy ÉNy-DK-i irányú, 45 m széles és 220 m hosszú egyenes sáv volt. A régészeti munkánk eredményeképpen, a 6146 m1 2 nagyságú területen rendkívül ritká- san egy késő avar kori település 16 objektumát tártuk fel (1. kép 4, 2. kép 1). A település maradványai között, a cölöphelyek mellett, 2 épületre utaló telepjelenség, 2 árokrészlet, 3 verem, valamint 5 különféle kialakítású gödör került elő. Az objektumok csupán a feltárandó terület középső és ÉNy-i partos része között kerültek elő. A jelenségek egymást nem bolygatták meg és a késő avar kori emlékanyagot leszámítva, más korszak leleteit nem találtuk a területen. Az avar objektumok és a leletanyaguk leírása2 1. objektum: A feltehetően egykor épülethez tartozó, szabálytalan É-D-i irányú téglalap 1 Készült a 104533 számú OTKA-pályázat keretei között. 2 A leletanyag a szegedi Móra Ferenc Múzeumban a 2010.1.1-651. leltári szám alatt található. Terjedelmi korlátok miatt a leletanyag elemző és részletes leírását ezúttal nem tudjuk közreadni. 229
