A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja
Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja hivatkoznak rájuk. Hagyományosan az alábbi emlékek tartoznak ide: 1. A nagyszentmiklósi kincs rovásírásos szövegei66 (70 írásjegy) 2. A szarvasi tűtartó rovásírásos szövegei67 (54 vagy 59 írásjegy) 3. Egyéb rövid töredékek különféle tárgyakon68 (az egyes emlékek csak rövid, néhány betűs szövegeket tartalmaznak)69 A szakirodalomban éles vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy ezek a hosszúnak semmi esetre sem nevezhető emlékek megfejt- hetők-e. Elméleti oldalról tekintve különféle módszerekkel juthatunk el ismeretlen szövegemlékek megfejtéséhez. Ha rendelkezésünkre állnak két-, vagy többnyelvű emlékek, az ismert írással készült rész kulcsként szolgálhat az ismeretlen szövegrészek megfejtéséhez. Például a keleti ótörök Köl Tegin feliraton szereplő rövid kínai nyelvű összefoglaló egyértelművé tette, hogy az emlék a törökökhöz köthető.70 66 A nagyszentmiklósi kincsnek hatalmas irodalma van, emellett számos kutató próbálkozott a leletegyüttes tárgyaira vésett rovásírásos szövegek megfejtésével. Lásd mindenek előtt: (Göbl-Róna-Tas 1995) kritikai feldolgozását, akik nem csak a korábbi kiadásokat említik meg, de hatalmas irodalommal szolgálnak a további kutatásokhoz. A kelet-európai rovásírásokról 1. még Vásáry (Vásáry 1995,1998) összefoglaló tanulmányait. 67 L. Juhász (Juhász 1983, 1985) és Róna-Tas (Róna-Tas 1985, 1985a, 1990) publikációit; utóbbi megfejtési javaslatot is közöl. 68 A teljesség igénye nélkül pl. László (László 1955), Vásáry (Vásáry 1972), Harmatta (Harmatta 1983, 1984,1985/1986) és Göbl-Róna-Tas (Göbl-Róna-Tas 1995) cikkeit. Ez utóbbi összesen 18 rövid töredékről nyújt hasznos adatokat. L. továbbá Dienes (Dienes 1992) tanulmányát a Kalocsa környéki (Homokmény- Halom) leletről. 69 Mivel az 1-3. pontok alatt felsorolt emlékek pontos besorolása egyértelmű olvasatok híján nem lehetséges, nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy eltérő írásrendszerekkel van dolgunk, illetve különböző nyelvek emlékei lennének vagy különböző népektől származnak. Praktikus okok miatt itt mégis együtt tárgyaljuk őket. 70 Thomsen (Thomsen 1896, 212-216) kiadásában megtalálható mind a kínai eredeti, mind annak angol nyelvű fordítása. Az ismert avar kori korpusz nem tartalmaz ilyen két-, vagy többnyelvű emléket. Egy másik lehetőség az emlékek belső megfejtése. Ha a rendelkezésünkre álló anyag elég nagy, megfejthető az írás statisztikai módszerek segítségével. Az avar kori emlékanyag bizonyosan nem elegendő ennek a módszernek az alkalmazásához. A témával szakszerűen foglalkozó kutatók tisztában vannak ezekkel a tényekkel, és hangot is adnak a különféle helyeken publikált megfejtési javaslatokkal kapcsolatos kételyeiknek. Vásáry (Vásáry 1972, 344) 10 avar kori rovásírásos töredék bemutatása után a következő módon értékeli a leletanyagot: „...the material is very poor. It seems unlikely that there will be any considerable increase in the material. The runiform script of Turkish origin could have been known only in a very narrow circle of the Avar society, and great inscriptions made of stone which are so characteristic of the Central Asian Turks, are seemingly absent. What seems to be strangle is that certain letters of the Avar script display a resemblance to the western runiform alphabets of Turkish origin (Khazar and Székely-Hungarian script). And that is all we can say about them.”71 * Tíz évvel a szarvasi tűtartó kapcsán megjelent írása után Róna-Tas (Göbl-Róna-Tas 1995, 50) az alábbi módon fejezte ki kétségeit: „...wir [Róna-Tas und Vásáry - K. L.] sind Beide skeptisch, was eine Möglichkeit der Entzifferung anbelangt, aber ich wagte dennoch eine vorzuschlagen." Ez az 71 Habár az időközben napvilágra került, s viszonylag nagyszámú írásjegyet tartalmazó szarvasi tűtartó jelentősége elvitathatatlan, a kelet-európai rovásírások kapcsán jottányit sem léptünk előre ahhoz képest, amit Vásáry négy évtizeddel ezelőtti tanulmányában megfogalmazott. Ugyanakkor világosan látszik a kelet-európai sztyeppövezetből előkerülő rovásírásos emlékek számának folyamatos gyarapodása: 1. például a romániai Felsősófalva közelében talált rovásírásos sztélét (Berta-Károly 2007), mely nagy valószínűség szerint nem tartozik az ún. avar emlékekkel egy csoportba. Továbbá nemrég bukkantak ukrán régész kollégák egy kisméretű rovásírásos kőre a Krím-fél- szigeten. Slava Baranov, Vadim Vladislavovic Majko (a feltárást végző ukrán régészek) és Károly hamarosan publikálni fogják a leletet. 190
